Gólyalábazni

Hogyan kell gólyalábazni?

A gólyalábazás remek móka, s nem is olyan nehéz, mint amilyennek tűnik…

Lépések

1. Válasszunk gólyalábat! A három legelterjedtebb típus az alábbi:
   • 
     A talpas gólyalábakat a legkönnyebb használni, manapság például szobafestők is alkalmazzák. Azonban elég drága, a nagy láb miatt a kosztümök fajtája jelentősen korlátozott, és általában elég zajos is. Profi gólyalábasok általában zsonglőrködés, élőszobor fellépések vagy nagy, nehéz kosztümök esetében használják.
   • A hagyományos, „botvégű” gólyalábbal jóval nehezebb megtanulni járni, azonban jóval kecsesebb mozgást tesz lehetővé. Általában fából vagy alumíniumból készítik. A cipőt tépőzárral vagy egyéb kötöző alkalmatossággal lehet rögzíteni, de rá is lehet csavarozni a gólyalábra. Utóbbi biztonságosabb és jobban tart, ami fontos, mivel a lényeg, hogy minél kevésbé mozogjon a gólyalábtól külön a lábunk. Minél magasabb a gólyaláb, annál látványosabb, s annál nehezebb vele megtanulni járni.
   • 
     A powerised, rugós gólyalábak nagyjából olyanok, mintha egy trambulint kötöznél a lábfejedre. Előnye, hogy ezzel magasra tudsz ugrani, illetve gyorsan haladni. Ehhez persze némi gyakorlásra van szükség. Az akrobatikus képességek elsajátításához pedig sok gyakorlásra van szükség.
2. Kérjük meg valakit, hogy segítsen! A legjobb persze, ha találunk egy gólyalábast, aki segít tanulni, de ez általában ritka. Azonban könnyen magunktól is megtanulhatunk, fontos azonban, hogy a kezdetekben legyen veled valaki, aki segíteni tud a tanulás vagy baj esetén.
3. Találjunk egy helyszínt! Gyakorolni tudsz például egy tornaterem bordásfala mellett (ha elég magas), egy kosárlabdapályánál a védőkerítés mellett (ha a talaj erre megfelelő) vagy ha két fa vagy lámpaoszlop közé ki tudsz feszíteni egy erős kötelet. Az első két megoldás a legfelelőbb, mert ezekbe könnyen bele tudsz kapaszkodni, ha megbillennél, a kötél azonban kilenghet, így nehezebben tartod meg vele magad. Fontos, hogy legyen egy magas hely (pl. egy kocsi teteje), ahova le tudsz ülni. Ha valamivel magasabb, mint a gólyaláb, akkor könnyebben fel tudsz állni a barátod segítségével, aki közben húzhat.
4. Legyünk tisztában azzal, hogyan „kell” esni! Mielőtt bármibe is belekezdenél, a legfontosabb, hogy tudd, hogyan kell esni. A legfontosabb, hogy előre esünk úgy, hogy a két karunkat behajlítva a mellkasunk elé tesszük, s a térdünkre érkezünk.
5. Kezdjük el!
   • Miután felálltál, kapaszkodj meg a bordásfalban, kötélben vagy kerítésben. A lábfejednek a vállaiddal egy vonalban kell lennie. Kérd meg a barátodat, hogy ezt ellenőrizze.
   • Először csak egyhelyben járkáljunk, először csak az egyik lábunkról a másikra billenve, azokat egy-két centivel megemelve, majd kicsiket lépegessünk előre-hátra is. Amikor ez már jól megy, jöhet a következő (első igazi) lépés…
   • Továbbra is kapaszkodva próbáljunk meg lassan lépegetni. Figyeljünk arra, hogy a hátunk egyenes legyen. Az egyensúly kulcsfontosságú, kezdetekben segíthetünk magunknak azzal, hogy a szabadon maradó kezünkkel is egyensúlyozunk. Előbb-utóbb ráérzünk majd, hogy milyen magasra kell emelnünk a lábunkat. A fontos az, hogy ha nem emeljük meg eléggé, megbotolhatunk.
   • Ha megállsz, mindig lépegess egy helyben, ahhoz már nagyon profinak kell lenni, hogy lépegetés nélkül állj, s ne ess el.
   • Ha a kötél/bordásfal/kerítés végéhez értél, fordulj meg. Ehhez kérd a barátod segítségét is, hogy fogja az egyik kezed. A másikkal továbbra is kapaszkodhatsz. Kétféleképpen fordulhatsz, vagy úgy, hogy az egyik, hogy mintha lábujjhegyen állnál megfordulsz, a másik (és hidd el, ez a te megoldásod), hogy szépen lassan az egyik láb körül lépegetsz a másikkal (de itt is hol az egyikre, hol a másikra helyezed a súlyt, az egyik lábad azonban végig ugyanazon a ponton marad).
   • Hagyd a támasztékot! Ha már elég magabiztosnak érzed magad, egyre kevésbé használd a biztonsági támasztékot. Azért jó, ha a kezdetekben még mellette sétálsz, csak nem fogod szorosan vagy egyáltalán nem kapaszkodsz belé, de mégis meg lesz az az érzésed, hogy ha megbillensz, bármikor elkaphatod.
6. Ha már teljesen jól megy, többé nem is kell támaszték. Ekkor elkezdheted fejleszteni a tudásod (pl. kisebb emelkedőn felmenni, lépcsőre fellépni, majd persze már mindenféle mutatványokat is csinálhatsz).

Tippek

• Gólyalábat magad is csinálhatsz, vagy megkérhetsz egy ismerős ezermestert is, hogy készítsen neked. Ezen az oldalon ehhez kapsz tippeket: http://dangerouslyfun.com/stilts
• Nagyon változó, hogy ki mennyi idő alatt tanul meg gólyalábazni. Ez függ az illető bátorságától, egyensúlyérzékétől, teherbírásától (az elején általában 20 perc alatt kidől mindenki), a gólyaláb típusától, magasságától stb. Nagyon fontos, hogy jól van-e beállítva a gólyaláb, vagyis hogy jó helyen van-e cipő (illetve elég stabilan van-e rögzítve), ugyanis ez is megnehezítheti a járás elsajátítását. Ha nagyon nem érzed jónak, esetleg fáj is a lábad, ahogy rálépsz, próbáld meg arrébb helyezni a cipőt. Általában a cipőt úgy rögzítjük a tartó részre, hogy a lábfej első része egy nagyon picit kifelé áll.
• Ha teheted, gyakorolj homokban is. Ez például segít abban, hogy elég magasra emeld a lábad, ugyanakkor kevésbé ütöd meg magad, ha elesel.

Egy idő után rá fogsz jönni, hogy mindig lesz olyan, hogy kissé megbillensz vagy megbotlasz, ekkor azonban nem törvényszerű, hogy el is fogsz esni. Ilyenkor kicsit ki kell lépni előre az egyik lábaddal, de a sok gyakorlás során erre majd amúgy is ráérzel.

Amire szükséged lehet

• Gólyaláb
• Lábszárvédő: mivel a térded alatt is rögzítened kell a gólyalábat, ez kényelmesebb, ha lábszárvédőt használsz.
• Védőfelszerelés: általában a görkorcsolyázáshoz kapható védőfelszerelés megfelelő, mindenképpen használj térd-, könyök- és csuklóvédőt. Kezdőknek egy bukósisak sem árt.

Figyelmeztetések

• Akármilyen profikká is válunk, mindig használjunk védőfelszerelést (legalább a térdvédőt), ugyanis tőlünk függetlenül is előfordulhat, hogy elesünk (pl. csúszós talaj, meglöknek véletlenül stb.).
• Általában úgy tartják, hogy 45 perc az a maximális idő, amit gólyalábon el lehet tölteni. Egy ideig már 10 perc után úgy érezzük, hogy széthasad a lábunk, egy idő után pedig bírhatjuk jóval tovább is, rajtunk áll, de ha nem muszáj, akkor 45 percnél tényleg ne járkálj többet.

Kapcsolódó videók

Egy kis motiváció:

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Stilt walkers' article

Az oldal szerzői

Kiscsillag