Cikkek:Ki adhat vérplazmát , és ki nem

Ki adhat vérplazmát, és ki nem?

A plazmaadás jelentősége ugyanakkora, mint a véradásé. Aki plazmát ad, a véradókhoz hasonlóan, egy valódi hős. A plazma ugyanis számos életmentő gyógyszer alapanyagát adja, amihez nélkülözhetetlen az adományozók áldozatos szerepvállalása is.

Mi a vérplazma?

A plazmaadás feltételei szigorúan meg vannak határozva, hiszen gyógyszerek elkészítéséhez használják, így nagyon fontos, hogy a plazmaadományozók megfelelő egészségi állapottal rendelkezzenek. Ennek érdekében a Plazma Centerekben – akárcsak minden plazmaadó központban – alapos orvosi vizsgálat keretein belül történik az alkalmasítás. Ekkor egy laborvizsgálatot is végeznek: mindebből kiderül, hogy a jelentkező plazmaadóvá válhat-e.

Ahhoz, hogy megértsük, mindez miért is ilyen fontos, nézzük meg, mi is a vérplazma!

A vér egyik alkotóeleme, amely folyékony halmazállapotú és sárgás színű. A teljes vér mennyiségének valamivel több, mint a felét, mintegy 55%-át teszi ki. Legnagyobb részben víz alkotja, azonban nem ettől olyan értékes, hanem azoktól az anyagoktól, amelyeket tartalmaz még.

A vízen kívül fehérjék, glükóz, hormonok, ásványi ionok, antitestek, véralvadási faktorok és szén-dioxid alkotja. A plazma elsődleges feladata, hogy ezeket az anyagokat – illetve egyéb tápanyagokat – szállítsa a szervezetben oda, ahol arra szükség van. Ugyanakkor a szervezet fehérjetartalékát is jelenti, valamint komoly szerepe van a különböző fertőzések leküzdésében.

Gyógyszereket az antitestekből, fehérjékből és véralvadási faktorokból készítenek elsődlegesen.

Ki adhat vérplazmát?

Plazmaadásra 18 és 60 éves kor között lehet jelentkezni. További feltétel, hogy a jelentkező egészséges legyen, a testsúlya pedig 50 és 130 kg közé essen. A plazmaadáshoz szükség van a személyes iratokra is, így személyi igazolványra, érvényes, magyarországi lakóhelyről szóló lakcímkártyára, valamint TAJ-kártyára is.

Ha mindez megvan, akkor következik az alkalmassági vizsgálat, aminek része egy részletes kérdőív, valamint egy laborvizsgálat. Ha ennek az eredménye is megfelelő, akkor a jelentkező részt vehet az első plazmaferezisen. A későbbiekben pedig minden 15. plazmaadás előtt kerül sor az úgynevezett újraalkalmasításra, ami a laborvizsgálat megismétlését jelenti.

Mikor nem adhat valaki plazmát?

Vannak olyan esetek, amikor valaki nem adhat vérplazmát, mert az egészségi állapota vagy az általa szedett gyógyszerek ezt nem teszik lehetővé.

- Hepatitis B vagy C, HIV-fertőzés

- Vérszegénység

- Várandósság és szoptatás ideje alatt

- Ha korábban volt már a jelentkezőnek trombózisa vagy stroke-ja

- Korábbi májgyulladás

- Ha a plazmaadást megelőző két hétben véradáson volt a jelentkező

- Vízhajtók vagy vérhígítók szedése

Vannak speciálisabb esetek is, illetve olyanok, amikor egy ideig várnunk kell, de utána adhatunk majd plazmát.

Így, ha valaki plazmát szeretne adni, akkor előzetesen célszerű tájékozódni azokról a tényezőkről, amelyek kizáró okot jelentenek.