„Verset elemezni” változatai közötti eltérés
Innen: Hogyankell.hu
(→Hogyan kell verset elemezni?) |
|||
| (8 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Hogyan kell verset elemezni? == | == Hogyan kell verset elemezni? == | ||
| − | |||
[[Fájl:verselemzes.jpg|right]]Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni. | [[Fájl:verselemzes.jpg|right]]Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni. | ||
| − | |||
== Lépések == | == Lépések == | ||
| − | |||
# '''Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés.''' | # '''Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés.''' | ||
#* A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen. | #* A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen. | ||
| 18. sor: | 15. sor: | ||
#* A mű szerkezeti felépítése | #* A mű szerkezeti felépítése | ||
#* A vers képrendszere | #* A vers képrendszere | ||
| − | #* A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.” | + | #* A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.” |
| − | + | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Tippek == | == Tippek == | ||
| 40. sor: | 29. sor: | ||
== Figyelmeztetések == | == Figyelmeztetések == | ||
| − | * Az érettségi írásbelin 3-5 | + | * Az érettségi írásbelin 3-5 szopopont szerepel a feladatban, melyeket mindenképpen kiemelten figyelembe kell venni. |
== Kapcsolódó források, hivatkozások == | == Kapcsolódó források, hivatkozások == | ||
A lap jelenlegi, 2018. április 27., 11:22-kori változata
Hogyan kell verset elemezni?
Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni.
Lépések
- Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés.
- A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen.
- A tárgyalás során már maga az elemzés folyik. Ha egy kiemelt részét elemezzük a versnek, akkor ezt érdemes idézni, hogy látszódjon, mire is gondolunk pontosan. Ady Elbocsátó szép üzenet című versének elemzésekor például ez ekképpen szerepelhet: Megszégyeníti kapcsolatukat, kegyetlenségében meghazudtolja szerelmüket: „sohasem kaptam, el hát sohasem vettem”.
- A befejezésnél összegezzük a korábban leírtakat, levonjuk a konklúziókat.
- Amennyiben konkrét szempontokat kérnek a verselemzés során, ezeket okvetlenül vegyük bele. Ugyanakkor ez általában nem jelenti azt, hogy ne lehetne több szempontot is megvizsgálni.
- Rendkívül fontos a vers stílusának elemzése, hiszen ezáltal egy átfogó képet kapunk az egész műről a formai, nyelvi és stilisztikai sajátosságok alapján. Az elemzés során vegyük figyelembe a költő egyéniségét, vagy hogy kinek szólt eredetileg az a vers.
- A verselemzésnél az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:
- A mű keletkezési körülményei. Például Arany János Letészem a lantot című verse a szabadságharc leverése után, az önkényuralom korában keletkezett, ezt fontos tudni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk.
- A cím értelmezése, milyen viszonyban áll a szöveggel.
- A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit).
- Műfaj, műfaji sajátosságok indoklással, esetleg más, már tanult versekkel összevetve említés szintjén.
- A mű szerkezeti felépítése
- A vers képrendszere
- A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.”
Tippek
- Sokat tanulhatunk abból, ha mások verselemzését olvasgatjuk.
Amire szükséged lehet
- elemezni kívánt vers
- műfajok, stílusok, a háttérnek, a költő pályájának, a versformáknak és ritmusoknak az ismerete
Figyelmeztetések
- Az érettségi írásbelin 3-5 szopopont szerepel a feladatban, melyeket mindenképpen kiemelten figyelembe kell venni.
