„Zöldséget párolni” változatai közötti eltérés

Innen: Hogyankell.hu

(Hogyan kell zöldséget párolni?)
(Hogyan kell zöldséget párolni?)
1. sor: 1. sor:
 
== Hogyan kell zöldséget párolni? ==
 
== Hogyan kell zöldséget párolni? ==
  
[[Fájl:Zoldseg.jpg|right]]A párolás a legegészségesebb főzési módszer, különösen zöldségek esetében. A párolt zöldségek elkészítése roppant egyszerű és gyors, ezért remekül illik a mai felpörgött életmódunkhoz.
+
[[Fájl:Zoldseg.jpg|right]]A párolás a legegészségesebb főzési módszer, különösen zöldségek esetében. A párolt zöldségek elkészítése roppant egyszerű és gyors, ezért remekül illik a mai felpörgött életmódunkhoz. Ráadásul remekül helyettesíthetjük vele az olyan nehéz és egészségtelen köreteket, mint például a sült krumpli.
  
 
== Lépések ==
 
== Lépések ==

A lap 2012. december 1., 20:50-kori változata

Hogyan kell zöldséget párolni?

Zoldseg.jpg

A párolás a legegészségesebb főzési módszer, különösen zöldségek esetében. A párolt zöldségek elkészítése roppant egyszerű és gyors, ezért remekül illik a mai felpörgött életmódunkhoz. Ráadásul remekül helyettesíthetjük vele az olyan nehéz és egészségtelen köreteket, mint például a sült krumpli.

Lépések

Két alapvető módszer létezik a pároláshoz:

  1. Az első módszer lényege, hogy a zöldségeket két részből álló, speciális párolóedényben pároljuk meg (ez az igazi párolás).
    1. A megtisztított zöldségeket tetszőleges formára, általában apró kockákra felaprítjuk.
    2. A pároló edény alsó részét megtöltjük vízzel.
    3. Az edény felső, lyukacsos részében elhelyezzük a felaprított zöldségeket.
    4. Az edényt fedővel letakarjuk.
    5. A vizet felforraljuk, és gyöngyöző forrás mellett addig pároljuk a zöldséget, ameddig ízlés szerint megpuhul.
  2. A másik módszer a dinsztelés: a zöldségek saját levében való párolása, kevés zsiradékkal kiegészítve.
    1. A megtisztított zöldségeket az első módszerhez hasonlóan apró kockára vagy szeletekre vágva felaprítjuk.
    2. Egy vastagaljú edényben étolajat vagy vajat hevítünk. A vaj egészségesebb és sok esetben ízletesebb megoldás, mint az olaj használata. Ha illik az általunk készített ételhez, akkor akár olíva olajat is használhatunk, ami egészségesebb, mint a sima napraforgó olaj.
    3. Beletesszük a felaprított zöldséget és pirítás nélkül azonnal felöntjük nagyon kevés (kb. egy deciliter) vízzel.
    4. Az edényt fedővel letakarjuk, és ízlés szerint elég puhára pároljuk a zöldséget.

Tippek

  • A párolófolyadékot ne öntsük ki, használjuk fel alaplevesek, szószok készítéshez – hidegen remek méregtelenítő ital lehet.
  • A párolóvízbe nem szükséges sót tenni, különösen, ha a zöldségeket fűszeres öntettel vagy szósszal kombináljuk.
  • Párolás előtt a zöldségeket alaposan mossuk meg – hámozás a legtöbb esetben nem szükséges.
  • Némely zöldség egészben is párolható (pl. bébi cukkini, bébi répa stb).
  • A vajjal történő dinsztelést elvégezhetjük mikrohullámú sütőben is. Ehhez fedővel rendelkező, jénai üvegtálat használjunk. Ekkor a dinsztelés (vagy nevezhetjük párolásnak is) kb. húsz percet vesz igénybe.
  • A párolt (dinsztelt) zöldséget tálalhatjuk önmagában, natúron vagy valamilyen szósszal, öntettel. Köretként natúr vagy rántott hússzeletek mellé sokkal egészségesebb, mint a sült krumpli vagy a rizsköret.
  • A párolt zöldségeket majonézes, tejfölös saláták elkészítéséhez is használhatjuk.

Amire szükséged lehet

  • Megtisztított friss zöldségek vagy fagyasztott (mirelit) zöldség
  • Két részből álló hagyományos párolóedény vagy elektromos pároló vagy vastagaljú párolóedény
  • Kevés étolaj, olívaolaj vagy teavaj
  • Víz

Figyelmeztetések

  • A dinsztelés nem egyenlő a sütéssel, ugyanis alacsony hőfokon történik, lassan és fedő alatt!
  • A legtöbb zöldség alkalmas párolásra, bár gumós zöldségeket érdemes vékonyan felszeletelni vagy kockákra, csíkokra vágni és inkább dinsztelni.
  • Párolás során vigyázzunk arra, hogy a zöldségek ne legyenek mállósak, túl puhák. A párolt zöldség kissé ropogósan az igazi. Csak pici sót használjunk!
  • Párolással a zöldségek a vitamintartalmuk 15-20 %-át veszítik el, míg vízben való főzéskor az 50-60 %-át.

Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Bianka, Hogyankell