Cikkek:Hogyan állítják elő a pénzt a bankok

Hogyan állítják elő a pénzt a bankok?

Az aranyművesekhez hasonlóan a bankok az ügyfelek által befektett pénz egy részét tartalékba helyezik, a maradékot pedig kihelyezhetik hitelként. Mit jelent ez a valóságban? Ha az úgynevezett tartalékráta 10%, akkor 1 millió forint bankba tett pénzből a pénzintézet 100 ezer forintot elkülönít egy tartalékalapba, 900 ezer forintot pedig odaad valakinek hitelként.

Persze semmi sem zárja ki, hogy az, aki megkapja ezt a 900 ezer forintot, az fizessen vele egy másik személynek, mígnem ez az összeg egy másik bankban landol valakinek a számláján. Az ottani bank is leveszi a 10%-ot, a maradék 90%-ot pedig hitelként odaadja valaki másnak.

Ezt a sort a végtelenségig folytatva kijön, hogy az 1 millió forintból 10%-os tartalékráta esetén 10 millió forintnyi pénz keletkezik. Minél alacsonyabb a tartalékráta, annál nagyobb mennyiségű pénz előállítására nyílna lehetőség. Ez azonban csak egy modell, a valóságban azonban nem így állítják elő a pénzt a bankok.

Pénzteremtés hitel felvételekor

Amikor igényelsz 10 millió forint hitelt, a bank nem a tartalékból adja azt oda neked, hanem csak hozzáad a számládhoz 10 millió forint számlapénzt. Ezzel tudsz fizetni, el tudod utalni, be tudod indítani vele a vállalkozásodat, ugyanolyan értékkel bír, mint a készpénz.

Hogy mégis mi mögötte az, ami fedezetként szolgál? Az a szerződés, ami arról szól, hogy te azt vissza fogod fizetni. Lényegében tehát igaz az a mondás, hogy a pénz tulajdonképpen hitel. Az egész rendszer a bizalmon alapul, mégpedig annak bizodalmában, hogy a többség valóban állja azokat a kötelezettségeket, amiket vállal.

Van ennek határa?

Annak, hogy a bankok mennyi pénzt teremtenek, az szab határt, hogy a bankok mennyi pénzt akarnak és képesek kölcsönözni. A szándékukat nagymértékben befolyásolja a gazdasági helyzet pillanatnyi állapota, valamint az, hogy mekkora a várható nyereségük.

Akkor, amikor stabilak a viszonyok, a magánszemélyek és a cégek nagy százalékban visszafizetik a kölcsönöket, akkor a bankok szívesebben adnak hitelt, mivel könnyen begyűjtik a kamatokat. Amennyiben válsághelyzet alakul ki, a magánszemélyek munka nélkül maradnak és nem tudnak fizetni ennek következtében, akkor a bankok jóval szigorúbb feltételekkel vagy magasabb kamatokkal adnak csak kölcsön. Így tudják fedezni a fellépő extra kockázataikat.

Amikor a kamatok magasak, akkor gyakorlatilag többe kerül ugyanannyi hitelpénzre szert tenni, ezért kisebb a kereslet a hitelek iránt. Abban az esetben, ha a kamatok alacsonyak, akkor megnövekszik az emberek és cégek hiteligénye.

Mindent összegezve elmondható, hogy a gazdaságba áramló pénz mennyisége függ mind az emberek, mind a pénzintézetek jövőképétől, az emberek értelmi állapotától és attól, hogy biztonságban érzik-e magukat.