„Kottát olvasni” változatai közötti eltérés
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (21 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
# A mai, modern kotta 5 vonalból és négy vonalközből áll – ezekre írják a hangjegyeket, hogy könnyebben össze lehessen hasonlítani a magasságukat. Ha szükséges, ezeket pótvonalakkal egészítik ki. | # A mai, modern kotta 5 vonalból és négy vonalközből áll – ezekre írják a hangjegyeket, hogy könnyebben össze lehessen hasonlítani a magasságukat. Ha szükséges, ezeket pótvonalakkal egészítik ki. | ||
#A kotta elején található a kulcs, ami azt jelzi, hogy egy adott vonal és vonalköz melyik hang helyét mutatja | #A kotta elején található a kulcs, ami azt jelzi, hogy egy adott vonal és vonalköz melyik hang helyét mutatja | ||
#*[[Fájl:Kotta_violinkulcs.jpg|right]]A violinkulcs vagy G-kulcs alulról a második vonalból indul ki (bár nyomtatásban ez nem mindig van így, ott inkább körülfogja a második vonalat)), és ahogy a neve is mutatja, a | #*[[Fájl:Kotta_violinkulcs.jpg|right]]A violinkulcs vagy G-kulcs alulról a második vonalból indul ki (bár nyomtatásban ez nem mindig van így, ott inkább körülfogja a második vonalat)), és ahogy a neve is mutatja, a „G” hang helyét mutatja. Zongoránál általában ez a kulcs jelzi a felső szólamot, és az ének szólamokat is általában ebben a kulcsban írják. | ||
#* [[Fájl:Kotta_basszuskulcs.jpg|right]]A basszuskulcs vagy F-kulcs az alulról negyedik | #* [[Fájl:Kotta_basszuskulcs.jpg|right]]A basszuskulcs vagy F-kulcs az alulról negyedik vonalról indul, és az „F” hang helyét jelzi. Ha ilyen jelet látsz, az azt jelenti, hogy a violinkulcshoz képest mélyebben lévő hangokról van szó (lásd az alábbi ábrát)! Ezért általában ebben a kulcsban a mélyebb fekvésű dallamokat rögzítik - zongoránál általában a balkéz szólamát, a kíséretet. | ||
# A kulcs után következik az ütemmutató – erről később még lesz szó. Az alábbi példában a 4/4 azt jelenti, hogy az adott dalban négy darab, negyed értékű hang tesz ki egy ütemet. | # A kulcs után következik az ütemmutató – erről később még lesz szó. Az alábbi példában a 4/4 azt jelenti, hogy az adott dalban négy darab, negyed értékű hang tesz ki egy ütemet. | ||
# Az ütemeket egy-egy függőleges vonal választja el egymástól, míg a darab végét két vonallal zárják le. | # Az ütemeket egy-egy függőleges vonal választja el egymástól, míg a darab végét két vonallal zárják le. | ||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
# A hangjegyek teli vagy üres körökből állnak, szárakkal vagy anélkül. Mindezzel a zenészek a hangjegyek értékét (egy-egy hang hosszát) fejezik ki. A különböző hosszúságú hangjegyek jelölése: [[Fájl:Kotta_hangjegyek.jpg]] | # A hangjegyek teli vagy üres körökből állnak, szárakkal vagy anélkül. Mindezzel a zenészek a hangjegyek értékét (egy-egy hang hosszát) fejezik ki. A különböző hosszúságú hangjegyek jelölése: [[Fájl:Kotta_hangjegyek.jpg]] | ||
# A különböző hangjegyek hossza megfelel az elnevezésüknek, vagyis egy negyed hang addig szól, amíg két nyolcad, egy egész hangot négy negyed hosszáig kell tartani stb. A fenti példában egy ütem négy negyedet ölel fel, ezért van egy ütemben egy egész-, két fél-, négy negyed hang és így tovább. | # A különböző hangjegyek hossza megfelel az elnevezésüknek, vagyis egy negyed hang addig szól, amíg két nyolcad, egy egész hangot négy negyed hosszáig kell tartani stb. A fenti példában egy ütem négy negyedet ölel fel, ezért van egy ütemben egy egész-, két fél-, négy negyed hang és így tovább. | ||
# A nyolcadokat és a tizenhatodokat, ha egymagukban állnak, egy illetve két zászlóval jelölik (így különböztetve meg a negyedektől). Ebben a példában egy negyed mellett egy nyolcad, majd egy szünet áll: | # [[Fájl:Kotta_ritmus.jpg|right]]A nyolcadokat és a tizenhatodokat, ha egymagukban állnak, egy illetve két zászlóval jelölik (így különböztetve meg a negyedektől). Ebben a példában egy negyed mellett egy nyolcad, majd egy szünet áll: | ||
# Ha a hangjegy mellett egy pontot látsz, az az értékét 50%-kal növeli. Egy pontozott félhang értéke tehát 1/2+1/4 lesz, a pontozott negyed értéke pedig 1/4+1/8. | # Ha a hangjegy mellett egy pontot látsz, az az értékét 50%-kal növeli. Egy pontozott félhang értéke tehát 1/2+1/4 lesz, a pontozott negyed értéke pedig 1/4+1/8. | ||
# A hangokhoz hasonlóan a szünetek hosszát is különböző jelekkel rögzítik a kottában: [[Fájl:Kotta_szunetek.jpg]] | # A hangokhoz hasonlóan a szünetek hosszát is különböző jelekkel rögzítik a kottában: [[Fájl:Kotta_szunetek.jpg]] | ||
| 29. sor: | 29. sor: | ||
=== Hangnemek === | === Hangnemek === | ||
# [[Fájl:Kotta_C-dur.jpg|right]]A | # [[Fájl:Kotta_C-dur.jpg|right]] Kottát olvashatunk ABC-s nevekkel és szolmizációval is. A hangok ABC-s nevei a következőek: C, D, E, F, G, A, H, C… Amennyiben a kotta elején (a kulcson és az ütemjelzésen kívül) nincs más jelzés, a C hang megfelel a dó szolmizációs hangnak. A képen látható hangsort ezért is hívják C-dúrnak. | ||
# [[Fájl:Kotta_G-dur.jpg|right]] Előfordul azonban, hogy változik a hangnem, vagyis a dó szolmizációs hang máshová kerül (például | # [[Fájl:Kotta_G-dur.jpg|right]] Előfordul azonban, hogy változik a hangnem, vagyis a dó szolmizációs hang máshová kerül (például előfordulhat, hogy egy dallam C-dúr hangnemben túl alacsony ahhoz, hogy valaki kényelmesen elénekelhesse). Ebben a példában a dó-t a G hang jelenti, ezért ezt a hangsort G-dúrnak hívják. | ||
# A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az alap hétfokú hangsorban a hangok nem egyenlő távolságra vannak egymástól | Az a különbség a hangok ABC-s és szolmizációs elnevezése között, hogy az ABC-s nevek fixek, mindig ugyanazok bármilyen hangnemben is legyen a kotta, viszont a szolmizációs hangok változhatnak az ABC-s nevekhez képest. Tehát különböző hangnemekben a dó változtatja a helyét (pl. C-dúrban C = dó, G-dúrban G = dó, F-dúrban F = dó). Ezt hívják relatív szolmizációnak. | ||
# A helyzetet azonban bonyolítja, hogy az alap hétfokú hangsorban a hangok nem egyenlő távolságra vannak egymástól a mi (E) és fá (F) hangok között, valamint a ti (H) és dó (C) hangok között csak félhangnyi távolság van. Azonban ha hangnemet váltunk, és a hangsort a kottában máshol kezdjük, akkor – a félhangoknak megfelelően – csökkenteni vagy növelni kell a kottában jelölt távolságokat. A fenti képen látható G-dúrban például az E hang a lá szolmizációs hangnak felel meg. Utána a kottában az F hang következne, ami csak félhangnyi távolságra lenne, viszont a szolmizáció szerint a ti hangnak kell következnie, ami egész távolságra van. Ezért az F hang helyett egy fél hanggal magasabbat kell játszani vagy énekelni, amit a kottában „Fisz”-nek nevezünk. [Ha a hangsort folytatjuk, így a következő hangköz is helyes lesz: a Fisz és a G hang között már csak fél lépés van, ahogy a ti és a dó között is.] | |||
# Ha hangnemet váltunk, és a kottában egy hangot fél hanggal feljebb kell emelni, akkor ezt egy kereszttel (#) jelölik, ahogy a fenti példa is mutatja. A kereszt közepe mindig ugyanarra a vonalra vagy vonalközre esik, amelyik hang magasságát módosítja. | # Ha hangnemet váltunk, és a kottában egy hangot fél hanggal feljebb kell emelni, akkor ezt egy kereszttel (#) jelölik, ahogy a fenti példa is mutatja. A kereszt közepe mindig ugyanarra a vonalra vagy vonalközre esik, amelyik hang magasságát módosítja. | ||
# [[Fájl:Kotta_F-dur.jpg|right]] Egy hangot fél hanggal | # [[Fájl:Kotta_F-dur.jpg|right]] Egy hangot fél hanggal le is lehet szállítani, ezt b-vel jelzi a kotta. Ennek az előjegyzésnek az alakja egy kis bé betűhöz hasonlít, és a bé betű „hasa” mutatja, melyik vonalra vagy vonalközre vonatkozik. A képen az F-dúr skála látható, ahol az F hang felel meg a dónak, így a H hang helyett fél hanggal alacsonyabbat kell énekelni vagy játszani ahhoz, hogy a hangsort megtartsuk és a fá szolmizációs hangot kapjuk. | ||
# A kereszttel felemelt hangok elnevezése -isz végződést kap, míg a b-vel lejjebb vitt hangokat -(e)sz végződéssel nevezik meg. A kereszttel jelölt hangok esetén | # A kereszttel felemelt hangok elnevezése -isz végződést kap, míg a b-vel lejjebb vitt hangokat -(e)sz végződéssel nevezik meg. A kereszttel jelölt hangok esetén F-ből Fisz lesz, a C-ből Cisz és így tovább, míg a b-vel jelölt hangoknál E helyett Esz-t, és A helyett Aszt mondunk. Az egyetlen kivétel a H hang, amelynek magasságát fél hanggal csökkentve a Bé hangot kapjuk. | ||
# A kereszttel történő „felemelés”, vagy a b-vel történő | # A kereszttel történő „felemelés”, vagy a b-vel történő „leszállítás” egyenértékű, mindegyik fél hanggal változtatja az alaphang magasságát. Így például a Gisz és az Asz elnevezésű hang tulajdonképpen ugyanazt a hangmagasságot jelöli. | ||
# Ha a módosítójeleket a hangjegy elé írják, akkor csak az adott ütemben érvényes, a kotta többi | # Ha a módosítójeleket a hangjegy elé írják, akkor csak az adott ütemben érvényes, a kotta többi részére nem vonatkozik. Ha viszont már a kotta legelején, a kulcs mellett jelzik a módosítást, akkor az adott hangok közül mindegyikre vonatkozik, amely a kottában szerepel – a G-dúr példájánál maradva az ötödik vonalra írt kereszt az F hangot Fiszre változtatja nem csak az ötödik vonalon, hanem az első vonalközben is. | ||
# [[Fájl:Kotta_feloldojel.jpg|right]] Ha az előjegyzéssel módosított hangjegy helyett mégis az alaphangot kell használni, akkor azt a feloldójel mutatja (ez szintén csak az adott | # [[Fájl:Kotta_feloldojel.jpg|right]] Ha az előjegyzéssel módosított hangjegy helyett mégis az alaphangot kell használni, akkor azt a feloldójel mutatja (ez szintén csak az adott ütemre érvényes). | ||
# [[Fájl:Kotta_a-moll.jpg|right]] Az előbbi példákban dúr skálák kottáit hoztuk példának, amelyek alaphangja a dó. Vannak azonban moll (más néven eol) hangsorok is – ezek ugyanazokból a hangokból állnak, csak az | # [[Fájl:Kotta_a-moll.jpg|right]] Az előbbi példákban dúr skálák kottáit hoztuk példának, amelyek alaphangja a dó. Vannak azonban moll (más néven eol) hangsorok is – ezek ugyanazokból a hangokból állnak, csak az alaphangjuk a lá, vagyis egy moll skála az alábbi szolmizációs hangokat öleli fel: lá, ti, dó, ré, mi, fá, szó, lá. Az előjegyzés nélküli, alap moll skála az a-moll (lásd a képen). A moll hangnemeket kis betűvel jelöljük, szemben a dúr hangnemekkel, amelyeket nagybetűvel írunk. | ||
# Mindegyik skálában hét hangjeggyel vihetjük feljebb vagy lejjebb az alaphang helyzetét, amíg a kotta összes lehetőséget kimerítjük. Ez azt jelenti, hogy a kottában 30 féle hangnemben lehet lejegyezni a hangsorokat (a két alaphangnem mellett 7-7 kereszttel jelölt dúr és moll hangnem, illetve ugyancsak 7-7 b-vel jelölt dúr és moll skála). A hangnemek elnevezését és előjegyzését az alábbi táblázat foglalja össze: | # Mindegyik skálában hét hangjeggyel vihetjük feljebb vagy lejjebb az alaphang helyzetét, amíg a kotta összes lehetőséget kimerítjük. Ez azt jelenti, hogy a kottában 30 féle hangnemben lehet lejegyezni a hangsorokat (a két alaphangnem mellett 7-7 kereszttel jelölt dúr és moll hangnem, illetve ugyancsak 7-7 b-vel jelölt dúr és moll skála). A hangnemek elnevezését és előjegyzését az alábbi táblázat foglalja össze: | ||
{| class="wikitable" style="font-size:100%; style="text-align:center; margin-left: auto; margin-right: auto" width="80%" | {| class="wikitable" style="font-size:100%; style="text-align:center; margin-left: auto; margin-right: auto" width="80%" | ||
| 44. sor: | 45. sor: | ||
! width=100px | előjegyzés !! width=100px | dúr hangnem !! width=100px | moll hangnem | ! width=100px | előjegyzés !! width=100px | dúr hangnem !! width=100px | moll hangnem | ||
|- | |- | ||
| | | 0 || C || a | ||
|- | |- | ||
| | | 1# || G || e | ||
|- | |- | ||
| | | 2# || D || h | ||
|- | |- | ||
| | | 3# || A || fisz | ||
|- | |- | ||
| | | 4# || E || cisz | ||
|- | |- | ||
| | | 5# || H || gisz | ||
|- | |- | ||
| 7 | | 6# || Fisz || disz | ||
|- | |||
| 7# || Cisz || aisz | |||
|} | |} | ||
{| | {| class="wikitable" style="font-size:100%; style="text-align:center; margin-left: auto; margin-right: auto" width="80%" | ||
|- | |||
! width=100px | előjegyzés !! width=100px | dúr hangnem !! width=100px | moll hangnem | ! width=100px | előjegyzés !! width=100px | dúr hangnem !! width=100px | moll hangnem | ||
|- | |- | ||
| | | 0 || C || a | ||
|- | |- | ||
| | | 1b || F || d | ||
|- | |- | ||
| | | 2b || B || g | ||
|- | |- | ||
| | | 3b || Esz || c | ||
|- | |- | ||
| | | 4b || Asz || f | ||
|- | |- | ||
| | | 5b || Desz || b | ||
|- | |- | ||
| | | 6b || Gesz || esz | ||
|- | |||
| 7b || Cesz || asz | |||
|} | |} | ||
| 88. sor: | 94. sor: | ||
#* Allegro: gyorsan (120-168 leütés percenként) | #* Allegro: gyorsan (120-168 leütés percenként) | ||
#* Piano: halkan (rövidítése: p) | #* Piano: halkan (rövidítése: p) | ||
#* Forte: | #* Forte: hangosan (rövidítése: f) | ||
#* Mezzopiano: közepesen halkan (rövidítése: mp) | #* Mezzopiano: közepesen halkan (rövidítése: mp) | ||
#* Mezzoforte: közepesen erősen (rövidítése: mf) | #* Mezzoforte: közepesen erősen (rövidítése: mf) | ||
| 103. sor: | 109. sor: | ||
* A kottaolvasás tanulásakor nagy segítség, ha egy-egy dallamot meg is hallgatsz, miközben figyelemmel követed a kottát is. Érdemes például egyszerűbb dalok (akár gyermekdalok, népdalok) kottáin gyakorolni a hangjegyek felismerését. | * A kottaolvasás tanulásakor nagy segítség, ha egy-egy dallamot meg is hallgatsz, miközben figyelemmel követed a kottát is. Érdemes például egyszerűbb dalok (akár gyermekdalok, népdalok) kottáin gyakorolni a hangjegyek felismerését. | ||
* A helyes ritmust érdemes egy metronóm segítségével gyakorolni. Állítsd be kényelmes tempóra úgy, majd kezdj el egyszerűbb ritmusokat és dalokat eltapsolni, lekopogni (egy kattanás egy negyedet jelöl). Hasznos lehet, ha a ritmust hangosan is mondod (pl. ti-ti, ti-ti, tá, szün.). Amikor egy dallamot tanulsz, akkor is gyakorold így a ritmust! | * A helyes ritmust érdemes egy metronóm segítségével gyakorolni. Állítsd be kényelmes tempóra úgy, majd kezdj el egyszerűbb ritmusokat és dalokat eltapsolni, lekopogni (egy kattanás egy negyedet jelöl). Hasznos lehet, ha a ritmust hangosan is mondod (pl. ti-ti, ti-ti, tá, szün.). Amikor egy dallamot tanulsz, akkor is gyakorold így a ritmust! | ||
* Ne zavarjon meg az, hogy a negyedek és a nyolcadok szára hol lefelé, hol felfelé mutat. Ez tetszőlegesen választható, csak a kotta olvasását könnyíti meg. Az általános gyakorlat az, hogy a harmadik vonal alatti hangjegyek szára | * Ne zavarjon meg az, hogy a negyedek és a nyolcadok szára hol lefelé, hol felfelé mutat. Ez tetszőlegesen választható, csak a kotta olvasását könnyíti meg. Az általános gyakorlat az, hogy a harmadik vonal alatti hangjegyek szára felfelé, míg a harmadik vonal felettieké lefelé áll. | ||
* Azt, hogy egy dallam alapja dúr vagy moll skála, leginkább hallás alapján lehet eldönteni – a dúr darabok általában vidámabbak, határozottabbak, és dóra végződnek; míg a moll dallamok szomorkásabbak, lágyabbak, és lá-ra végződnek (előttük félhanggal). | * Azt, hogy egy dallam alapja dúr vagy moll skála, leginkább hallás alapján lehet eldönteni – a dúr darabok általában vidámabbak, határozottabbak, és dóra végződnek; míg a moll dallamok szomorkásabbak, lágyabbak, és lá-ra végződnek (előttük félhanggal). | ||
* Könnyebb eligazodni a kottában, ha megjegyzed, hogy a hangnemek elnevezése egyúttal az alaphang helyét is megmutatja (pl. C-dúr: a dó az alaphang, és a c hang helyén található; az a-mollnál pedig a lá alaphangot a kottában az a hang jelöli). | * Könnyebb eligazodni a kottában, ha megjegyzed, hogy a hangnemek elnevezése egyúttal az alaphang helyét is megmutatja (pl. C-dúr: a dó az alaphang, és a c hang helyén található; az a-mollnál pedig a lá alaphangot a kottában az a hang jelöli). | ||
* Azt, hogy egy-egy hangnemhez hány kereszt vagy bé tartozik, illetve hogy a kottában látott előjegyzések mely hangnemet jelölik, nem csak akkor tudod magabiztosan eldönteni, ha a fenti táblázatot a kezedben tartod. Bár ennyi furcsa jelölést és szótagot nehéz fejben tartani, egy-egy mondóka segítségével könnyen meg lehet jegyezni a hangnemeket. A kereszttel jelölt dúr skálákat például ez a mondókat foglalja össze: Cérna Géza Diót Árul, Érte Hatot Fizetnek. A b-vel jelölt dúr hangnemeket pedig ezzel a mondattal jegyezheted meg: Cigány Ferkó Bőven Eszik Asztal Deszkán Gesztenyét. (Mindkettőből hiányoznak a nagyon ritkán használt, 7 kereszttel illetve 7 b-vel jelölt hangnemek, de ez a gyakorlatban valószínűleg nem okoz majd gondot). Ha ügyes vagy, a moll hangnemekre is készíthetsz hasonló mondókát. | * Azt, hogy egy-egy hangnemhez hány kereszt vagy bé tartozik, illetve hogy a kottában látott előjegyzések mely hangnemet jelölik, nem csak akkor tudod magabiztosan eldönteni, ha a fenti táblázatot a kezedben tartod. Bár ennyi furcsa jelölést és szótagot nehéz fejben tartani, egy-egy mondóka segítségével könnyen meg lehet jegyezni a hangnemeket. A kereszttel jelölt dúr skálákat például ez a mondókat foglalja össze: Cérna Géza Diót Árul, Érte Hatot Fizetnek. A b-vel jelölt dúr hangnemeket pedig ezzel a mondattal jegyezheted meg: Cigány Ferkó Bőven Eszik Asztal Deszkán Gesztenyét. (Mindkettőből hiányoznak a nagyon ritkán használt, 7 kereszttel illetve 7 b-vel jelölt hangnemek, de ez a gyakorlatban valószínűleg nem okoz majd gondot). Ha ügyes vagy, a moll hangnemekre is készíthetsz hasonló mondókát. | ||
== Amire szükséged lehet == | == Amire szükséged lehet == | ||