„Verset elemezni” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Hogyan kell verset elemezni? == | == Hogyan kell verset elemezni? == | ||
[[Fájl:verselemzes.jpg|right]]Akár az érettségire készülünk, akár egy verset szeretnénk jobban megérteni, fontos, hogy tudjuk, milyen szempontok alapján, hogyan kell elemezni. | |||
== Lépések == | |||
# '''Műelemzésünket három egységre tagoljuk, vagyis legyen bevezetés, tárgyalás, befejezés.''' | |||
#* A bevezetésben általában elhelyezzük egy költőt a magyar vagy világirodalomban, esetleg stílustörténetileg, pályájáról ejtünk néhány szót, mint például milyen jellemző témái, műfajai, stílusa van. Ezeken belül helyezzük el magát a verset. Ez nagyjából 5-8 mondat legyen. | |||
#* A tárgyalás során már maga az elemzés folyik. Ha egy kiemelt részét elemezzük a versnek, akkor ezt érdemes idézni, hogy látszódjon, mire is gondolunk pontosan. Ady Elbocsátó szép üzenet című versének elemzésekor például ez ekképpen szerepelhet: Megszégyeníti kapcsolatukat, kegyetlenségében meghazudtolja szerelmüket: „sohasem kaptam, el hát sohasem vettem”. | |||
#* A befejezésnél összegezzük a korábban leírtakat, levonjuk a konklúziókat. | |||
# '''Amennyiben konkrét szempontokat kérnek a verselemzés során, ezeket okvetlenül vegyük bele.''' Ugyanakkor ez általában nem jelenti azt, hogy ne lehetne több szempontot is megvizsgálni. | |||
# '''Rendkívül fontos a vers stílusának elemzése, hiszen ezáltal egy átfogó képet kapunk az egész műről a formai, nyelvi és stilisztikai sajátosságok alapján.''' Az elemzés során vegyük figyelembe a költő egyéniségét, vagy hogy kinek szólt eredetileg az a vers. | |||
# '''A verselemzésnél az alábbi szempontokat vegyük figyelembe:''' | |||
#* A mű keletkezési körülményei. Például Arany János Letészem a lantot című verse a szabadságharc leverése után, az önkényuralom korában keletkezett, ezt fontos tudni ahhoz, hogy értelmezni tudjuk. | |||
#* A cím értelmezése, milyen viszonyban áll a szöveggel. | |||
#* A vershelyzet értelmezése (a költő meghatározza saját helyzetét vagy a vers keletkezési körülményeit). | |||
#* Műfaj, műfaji sajátosságok indoklással, esetleg más, már tanult versekkel összevetve említés szintjén. | |||
#* A mű szerkezeti felépítése | |||
#* A vers képrendszere | |||
#* A mű alapgondolata, a kifejezett érzelem. Nem más szavakkal kell leírni a tartalmat, hanem értelmezni, ezt idézetekkel alátámasztani. Például: Arany János a Letészem a lantot című elégikus költeményében az utolsó versszak adja meg a mű alapgondolatát, a nemzet tragikus sorsa összefonódik saját életével és költészetével is: „Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.” | |||
== Tippek == | == Tippek == | ||
* Sokat tanulhatunk abból, ha mások | * Sokat tanulhatunk abból, ha mások verselemzését olvasgatjuk. | ||
== Amire szükséged lehet == | == Amire szükséged lehet == | ||