„Shiborit készíteni” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2017. június 7., 17:01-kori változata

[szerkesztés] Hogyan kell shiborit készíteni?

A shibori legalább száz ősi japán textilfestési technika gyűjtőneve, melynek során valamilyen szorításos (hajtogatás, kötözés, férchímzés és összehúzás, préselés) módszerrel bizonyos területeket megóvunk a festéstől. A shibori egyes technikái gyakorlatilag a hippikorszakból ismert tie-dye-nak felelnek meg (kötözés és festés), azonban a shibori ennél jóval több: hagyomány, divat és művészet. A shiborit leginkább talán forma-ellenálló festésnek fordíthatjuk, melynek során a kétdimenziós textilből három dimenziósat készítünk úgy, hogy bizonyos részek ezáltal ellenállnak a festésnek.

[szerkesztés] Lépések

Ügyeljünk a részletekre. A tradicionális shibori esetében a legapróbb részleteknek is megvan a maguk jelentősége, így például a kötözéshez használt cérnának is. A miura shibori esetében például lazán sodort, közepes finomságú pamutfonal-gombolyagot, a boshi shiborinál szorosan sodort, közepes, fatiplire tekert pamutfonalat használnak, míg a kumo shiborit közepesen nehéz, fatiplire tekert, vízben áztatott lenfonállal készítik.
Néhány alapvető technika bemutatása:
- Kanoko kötözéses technika: ennek során bizonyos módon összehúzzuk, összehajtjuk az anyagot, majd fonallal összekötözzük. Az, hogy miként húzzuk össze az anyagot, vagy hogy milyen szorosan és hányszor kötjük össze, mind-mind meghatározza a kapott motívumot. Például ha az anyagot egyszerűen összecsípjük és megkötözzük, szétszórt alakzatban szögletes köröket kapunk. Ha azonban a textilt átlósan félbehajtjuk, majd az átlóknál csípjük össze, átlós irányban szögletes gyémántformát kapunk. A textilt „felcsíphetjük” az ujjbegyünkkel, a körmünkkel, vagy külön erre a célra kialakított kis horoggal, mely tartja a textilt, amíg a kötözést végezzük.
- Miura hurokkötözéses technika: ez esetben az anyagot egy horoggal felcsípjük, majd a fonalat kétszer köré hurkoljuk (nem csomózzuk). A kötöző fonal ezáltal az összes hurkot összetartja és húzza. Mivel nem kell csomózni, ezért mind a kötözés, mind az oldás egyszerűbb, mely lerövidíti a munkafolyamatot. Mivel hurkolunk, ezért az eredmény egy kevésbé éles, vízjelszerű dizájn. A miurát általában számos más technikával kombinálják.
- Nui öltéses technika: különleges hatást érhetünk el a nui shiborival. A különféle dizájnt az határozza meg, hogy milyen öltéstípust, milyen alakzatban (eggyenes, hullámos, párhuzamos, egy bizonyos területet bezáró) használjuk, illetve hogy az adott anyagot hajtogatjuk-e előtte. Amennyiben az öltést befejeztük az adott textildarabon, az anyagot a fonallal erősen összehúzzuk, s csomóval rögzítjük. A festés ezt követően történik, a szorosan összehúzott részekbe azonban a festék nem jut be, így adva a mintát. A nui technika esetében leggyakrabban sima öltést (fel, le, fel, le…) használnak, de elterjedt még a makinui öltéstípus is, mely egyfajta szegőöltést alkalmazunk, s az anyag egy részét tetszőleges formában összehajtjuk, majd összeöltjük. Az öltés során jobbról balra körkörös mozdulatokat végzünk a tűvel. A fonalat nem húzzuk át minden egyes öltés során az anyagon, hanem a textilt a tűn „gyűjtjük össze”, majd ha eléri a tűlyukat, akkor húzzuk csak át a fonalat. Öltéssel számtalan dizájnvariációt készíthetünk
  .

[szerkesztés] Tippek

[Hogyan kell batikolni? http://www.hogyankell.hu/Batikolni]

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

textilek
textilfestékek
fonal
olló
tű

[szerkesztés] Figyelmeztetések

Jól szellőző helyiségben végezzük a festést!
Olyan ruhát viseljünk, amit nem bánunk, ha tönkremegy!
Viseljünk kesztyűt színezéskor!

[szerkesztés] Kapcsolódó videók

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Hogyankell, JViki, Kiscsillag

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 == Lépések ==
-# A tradicionális shibori esetében a legapróbb részleteknek is megvan a maguk jelentősége, így például a kötözéshez használt cérnának is. A miura shibori esetében például lazán sodort, közepes finomságú pamutfonal-gombolyagot, a boshi shiborinál szorosan sodort, közepes, fatiplire tekert pamutfonalat használnak, míg a kumo shiborit közepesen nehéz, fatiplire tekert, vízben áztatott lenfonállal készítik.
+# '''Ügyeljünk a részletekre.''' A tradicionális shibori esetében a legapróbb részleteknek is megvan a maguk jelentősége, így például a kötözéshez használt cérnának is. A miura shibori esetében például lazán sodort, közepes finomságú pamutfonal-gombolyagot, a boshi shiborinál szorosan sodort, közepes, fatiplire tekert pamutfonalat használnak, míg a kumo shiborit közepesen nehéz, fatiplire tekert, vízben áztatott lenfonállal készítik.
-# Néhány alapvető technika bemutatása:
+# '''Néhány alapvető technika bemutatása:''' [[Fájl:hitta_kanoko.jpg|right]]
-#* Kanoko kötözéses technika: ennek során bizonyos módon összehúzzuk, összehajtjuk az anyagot, majd fonallal összekötözzük. Az, hogy miként húzzuk össze az anyagot, vagy hogy milyen szorosan és hányszor kötjük össze, mind-mind meghatározza a kapott motívumot. Például ha az anyagot egyszerűen összecsípjük és megkötözzük, szétszórt alakzatban szögletes köröket kapunk. Ha azonban a textilt átlósan félbehajtjuk, majd az átlóknál csípjük össze, átlós irányban szögletes gyémántformát kapunk. A textilt „felcsíphetjük” az ujjbegyünkkel, a körmünkkel, vagy külön erre a célra kialakított kis horoggal, mely tartja a textilt, amíg a kötözést végezzük.[[Fájl:hitta_kanoko.jpg|right]]
+#*Kanoko kötözéses technika: ennek során bizonyos módon összehúzzuk, összehajtjuk az anyagot, majd fonallal összekötözzük. Az, hogy miként húzzuk össze az anyagot, vagy hogy milyen szorosan és hányszor kötjük össze, mind-mind meghatározza a kapott motívumot. Például ha az anyagot egyszerűen összecsípjük és megkötözzük, szétszórt alakzatban szögletes köröket kapunk. Ha azonban a textilt átlósan félbehajtjuk, majd az átlóknál csípjük össze, átlós irányban szögletes gyémántformát kapunk. A textilt „felcsíphetjük” az ujjbegyünkkel, a körmünkkel, vagy külön erre a célra kialakított kis horoggal, mely tartja a textilt, amíg a kötözést végezzük.
-#* Miura hurokkötözéses technika: ez esetben az anyagot egy horoggal felcsípjük, majd a fonalat kétszer köré hurkoljuk (nem csomózzuk). A kötöző fonal ezáltal az összes hurkot összetartja és húzza. Mivel nem kell csomózni, ezért mind a kötözés, mind az oldás egyszerűbb, mely lerövidíti a munkafolyamatot. Mivel hurkolunk, ezért az eredmény egy kevésbé éles, vízjelszerű dizájn. A miurát általában számos más technikával kombinálják. [[Fájl:miura.jpg|right]]
+#* [[Fájl:miura.jpg|right]]Miura hurokkötözéses technika: ez esetben az anyagot egy horoggal felcsípjük, majd a fonalat kétszer köré hurkoljuk (nem csomózzuk). A kötöző fonal ezáltal az összes hurkot összetartja és húzza. Mivel nem kell csomózni, ezért mind a kötözés, mind az oldás egyszerűbb, mely lerövidíti a munkafolyamatot. Mivel hurkolunk, ezért az eredmény egy kevésbé éles, vízjelszerű dizájn. A miurát általában számos más technikával kombinálják.
 #* Nui öltéses technika: különleges hatást érhetünk el a nui shiborival. A különféle dizájnt az határozza meg, hogy milyen öltéstípust, milyen alakzatban (eggyenes, hullámos, párhuzamos, egy bizonyos területet bezáró) használjuk, illetve hogy az adott anyagot hajtogatjuk-e előtte. Amennyiben az öltést befejeztük az adott textildarabon, az anyagot a fonallal erősen összehúzzuk, s csomóval rögzítjük. A festés ezt követően történik, a szorosan összehúzott részekbe azonban a festék nem jut be, így adva a mintát. A nui technika esetében leggyakrabban sima öltést (fel, le, fel, le…) használnak, de elterjedt még a makinui öltéstípus is, mely egyfajta szegőöltést alkalmazunk, s az anyag egy részét tetszőleges formában összehajtjuk, majd összeöltjük. Az öltés során jobbról balra körkörös mozdulatokat végzünk a tűvel. A fonalat nem húzzuk át minden egyes öltés során az anyagon, hanem a textilt a tűn „gyűjtjük össze”, majd ha eléri a tűlyukat, akkor húzzuk csak át a fonalat. Öltéssel számtalan dizájnvariációt készíthetünk[[Fájl:nui.jpg|right]].

Személyes eszközök

Keresés

Nézetek