„Zuhanykabint választani” változatai közötti eltérés

Innen: Hogyankell.hu

(Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell zuhanykabint választani? == right|300pxMiután sikerült döntenünk a fürdőkád és a zuhanykabin között az utóbbi javára…”)
 
(Nincs különbség)

A lap jelenlegi, 2015. augusztus 6., 07:57-kori változata

[szerkesztés] Hogyan kell zuhanykabint választani?

Zuhanykabin.jpg

Miután sikerült döntenünk a fürdőkád és a zuhanykabin között az utóbbi javára, nem kevesebb fejtörést okoz a megfelelő zuhanyzó kialakítása sem. Számtalan szempont szerint rengeteg típus közül válogathatunk, melyeket most összegyűjtöttünk, hogy egyszerűbb legyen a választás.

[szerkesztés] Lépések

  1. A zuhanysarok elhelyezése. A zuhanykabin megtervezésénél az első és legmeghatározóbb szempont a méret és az elhelyezés. A lehetséges legnagyobb méretet érdemes választani, amely még arányaiban elfér a fürdőben, így garantáltan kényelmesebb lesz a zuhanyzás. A sarok megtervezése általában a falakhoz igazítva történik az alábbi megoldások valamelyikével:
    • Egy fallal határolt kabin: Általában akkor szokták az egyfalas megoldást választani, ha nincs elegendő hely a fürdőben ahhoz, hogy a sarokban is elférjen a zuhany. Jellemzően félköríves ajtóval társul, így nem kell a zuhany hiányzó három falát megépíteni.
    • Kétfalas kabin: A fürdőszobák nagy többségében ezzel a fajtával találkozhatunk, ilyenkor két fal találkozásánál, a sarokban alakítják ki a zuhanyzót.
    • U-alakú kabin: Szűk fürdőszobáknál használt megoldás, ahol a kabint három fal is határolja, így egy ajtó felszerelésével könnyen kialakítható a zuhanyzó.
    • Falmentes kabin: A luxuszuhanyzók egyik típusa, amikor a tér közepén építik ki a zuhanyt, függetlenítve a fürdőszoba falaitól.
  2. A zuhanysarok kialakítása. A zuhany kialakításánál az alábbi típusok közül válogathatunk:
    • Keretes zuhany: A kabinok kialakításának legelterjedtebb fajtája. Az egyik legtartósabb típus, mivel az üveglapok keretekbe rögzítve jóval strapabíróbbak.
    • Félkeretes zuhany: Ennél a típusnál a függőleges keretek hiányoznak, jellemzően a kabint csak a szélei mentén keretezik. Modernebb kinézetet kölcsönöz a fülkének.
    • Keret nélküli zuhany: Megjelenésében a legmodernebb kabintípus, melyet zsanérokkal függesztenek ki és erősítenek a falhoz.
  3. Méret meghatározása. Általában az azonos oldalhosszúságú típusokat szokták választani, melyek közül a 80x80-as, 90x90-es és 100x100-as típusok a kedveltebbek. Ha kevés a hely, akkor a 80x80-as tálcák is megfelelőek, bár ezekben a kabinokban jóval szűkösebb a zuhanyzás. Ma már egyre elterjedtebbek az eltérő méretű tálcák is. Ha pedig a standard méretek helyett egyéni kabinra lenne szükségünk, ma már előre gyártott zuhanyfalakat, ajtókat is beszerezhetünk, így a kabint a fürdőszobánk egyedi méreteihez igazodva is kiépíthetjük.
  4. A zuhanytálca kiválasztása. Régebben a négyszögletű vagy félköríves tálcák voltak a legkelendőbbek, de ma már kör alakú, negyedköríves, ötszög vagy téglalap tálcákat is rengetegen keresnek. Nem véletlenül, hiszen jóval modernebb külsőt kölcsönöznek a fürdőnek, mint a hagyományos sarokkabinok. Alakján kívül a zuhanytálca anyagát is megválaszthatjuk. A kádakhoz hasonlóan az alacsonyabb beszerzési költségű zománcozott lemeztálcák és a drágább, tartósabb akril zuhanytálcák közül választhatunk.
  5. Épített zuhanytálca. Ha nem a megszokott méretekben gondolkodunk, hanem egyéni zuhanytálcát építenénk, akkor burkolólapból alakíthatjuk ki a kívánt méretet és formát. Az egyéni épített zuhanyok követelménye a burkolólapok csúszásmentessége, aminek az R9 és R12 közötti értékkel jelölt lapok felelnek meg. Ezek a lapok ugyan csak száraz kő és cipő használata esetén igazoltan csúszásmentesek, de a mezítlábas, nedves kövek esetén csúszásmentes burkolatok (ezt A, B és C jelöléssel rangsorolják) nagyon ritkák.
  6. A zuhanykabin anyaga. Az ajtó anyagát tekintve választhatunk alacsonyabb árú műanyag ajtókat, illetve drágább, üveges kabinokat egyaránt. A műanyagajtók tisztítása jóval nehézkesebb és körülményesebb, míg az üvegajtók fokozottabb igénybevétel esetén is használhatók. Az üvegbetétek vastagsága széles skálán mozog: 2-3 mm-től egészen 10 mm-ig válogathatunk. A betét vastagsága befolyásolja a termék árát és teherbírását.
  7. Az ajtónyitó meghatározása. Egy-, kettő-, három-, illetve négyrészes ajtókat is vásárolhatunk, melyek alapvetően kétféle csoportba oszthatók nyitási módjuk szerint:
    • A görgős ajtók általában csuklós, harmonikaszerű és elcsúsztatható fajtájúak lehetnek.
    • Míg a nyíló ajtók egyszárnyúak vagy kétszárnyúak. Nyílhatnak egy irányba vagy lehetnek lengőajtók, melyek kifelé és befelé is egyaránt nyithatók.

[szerkesztés] Tippek

  • Épített zuhanytálcáknál a szigetelést érdemes 30-50 centiméteres magasságig biztosítani, hogy teljesen vízállóvá tegyük.
  • A zuhanytálca alakja befolyásolja, hogy milyen kabin illeszthető hozzá, így célszerű először a tálcát kiválasztani.


[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • Fürdőszoba
  • Szakértő
  • Zuhanytálca
  • Zuhanykabin
  • Zuhanyajtó
  • Csúszásmentes burkolólap
  • Kereskedő


[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • A négyszögletes tálcákhoz többféle márka kabinja is hozzáilleszthető, míg a többi tálca esetében utólag nehéz megfelelő zuhanykabint találni.
  • Ha nem éri el a burkolólap az A minősítést, akkor ráccsal vagy gumiszőnyeggel kell csökkenteni a csúszásveszélyt.


[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Szerelvénybolt