„Petesejtdonorrá válni” változatai közötti eltérés

Innen: Hogyankell.hu

(Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell {{PAGENAME}}? == Petesejt-adományozással segíthetünk azon nőkön, akik nem kifejlett petefészekkel vagy petefészek-elégtelenséggel küldenek, eset…”)
(Nincs különbség)

A lap 2011. augusztus 16., 15:44-kori változata

Hogyan kell Petesejtdonorrá válni?

Petesejt-adományozással segíthetünk azon nőkön, akik nem kifejlett petefészekkel vagy petefészek-elégtelenséggel küldenek, esetleg komoly genetikai rendellenesség hordozói. Petesejtet nem adományozhatunk pénzért, csupán a donor adományozással kapcsolatos költségei téríthetők meg. Bár csodálatos érzés, hogy másokat egy kis áldozattal boldoggá tehetünk, mivel a procedúra számos kockázattal járhat, alaposan tájékozódjunk, mielőtt a petesejt-adományozás mellett döntünk.


Lépések

  1. Lehetek donor? Donor csak olyan egészséges, 35 évnél fiatalabb nő lehet, aki genetikai rendellenességektől mentes, laboratóriumi eredményei normálisak, petefészkei korának megfelelően, egészségesen működnek, és akinek már legalább egy saját gyermeke. Az önkéntes felajánlás történhet:
    • anonim módon, azaz a donor nincs semmilyen rokoni vagy baráti kapcsolatban, ismeretségben a recipienssel (vagyis a petesejtet megkapó nővel), az adományozás ismeretlen recipiens részére történik,
    • „célzott” donáció formájában, azaz a recipienssel rokoni kapcsolatban áll, kifejezetten az ő részére történik az adományozás.
  2. Ismerjük meg a folyamatot! Akár egy barátunk, rokonunk kérte a segítségünket (petesejtünket), akár csak szeretnénk másokon segíteni, donorrá válni komoly döntés. A program során a donornak számos orvosi vizsgálaton kell átesnie, melyek magukba foglalják a fizikai, genetikai és nőgyógyászati kivizsgálást, a pszichológiai értékelést, vizelet- és vérvizsgálatot, orvosi és családi anamnézist. Emellett a program képviselője elmagyarázza a donor kötelezettségeit és jogait. Az adományozás csak akkor jön létre, ha a donor beleegyezik, megfelelő befogadót találnak, s az adományozó hozzájárulását adja a folyamathoz. A megtermékenyítés in vitro (IVF) történik. A tipikus IVF eljárás során a nőt először termékenyítő gyógyszerekkel kezelik (ezek egy részét injekcióval kell befecskendezni a bőr alá vagy az izomba), amelyek több érett petesejt képződését segítik elő. A gyógyszerek használata alatt rendszeres kontrollvizsgálaton kell részt venni. Ha a petesejtek megértek, egy fecskendőt vezetnek be a vaginán keresztül, hogy eltávolítsák őket. (többet megtudhatsz az IVF-ről itt). Ezzel a donor számára a folyamat le is zárult. Ezt követően a petesejteket egy speciálisan előkészített laboratóriumi edénybe helyezik. A spermamosásnak nevezett eljárás után a spermiumokat összekeverik a kinyert petesejtekkel. Egy másik módszer szerint a spermát a petesejttel együtt speciális laboratóriumi edénybe helyezik. Az jelzi a megtermékenyítést, ha a petesejtek elkezdenek hasadni, azaz több sejtre osztódni. Az embriókat körülbelül 72 órával a megtermékenyítés után kell a méhbe helyezni. Amennyiben a recipiens terhes lesz, s megszületik a gyermeke, ő számít majd gyermek szülő- és törvényes anyjának annak ellenére, hogy a donor génjeit hordozza.
  3. Keressünk válaszokat az alábbi kérdésekre!#* Mi történik, ha komplikáció lép fel? Kire hárul ennek anyagi következménye?
    • Mit tartalmaznak az egyes eljárások?
    • Orvosi körökben valamennyi eljárás általánosan elfogadott, hatékonynak és biztonságosnak tartott?
    • Van-e olyan az eljárások között, mely még új, innovatív, ezáltal azonban még nem általánosan elfogadott?
    • Mekkora tapasztalattal rendelkezik az intézet/orvos az egyes eljárások esetében, mennyire képzettek a programban szereplők?
    • Milyen kockázatok vannak, s mi történik, ha ezek közül bármelyik megtörténne? Vállalom-e ezeket a kockázatokat?
    • Ki fogja fizetni az adományozással kapcsolatos költségeket, a programban résztvevő intézet vagy a recipiens? Mi történik akkor, ha a programot a leszívás előtt megszakítják vagy nem történik meg a beültetés? Mi a helyzet abban az esetben, ha ismerősnek ajánlom fel a petesejtemet?
    • Milyen költségekkel, illetve jövedelem-kieséssel (pl. szabadság, utazási költségek, bébiszitter stb.) kell számolnom? Mit térítenek meg számomra?
    • Mi a helyzet, ha például komplikáció miatt bizonyos ideig nem tudok visszamenni a munkahelyemre és/vagy különleges kezelést igénylek?
    • Milyen érzéseket vált ki belőlem, ha arra gondolok, hogy a megszületendő gyermek, bár az én génjeimet hordozza, nem a saját gyermekemként nő majd fel?
    • Amennyiben ez fontos számunkra, az egyház miként vélekedik a kérdésről?
    • Amennyiben ismerősnek adományozok, miként fogja ez a későbbiekben a kapcsolatunkat befolyásolni? Mit mondunk majd a gyermeknek, mit tud majd a többi családtag? Nem fogom kényelmetlenül érezni magam, ha a genetikai gyermekem nagynéninek szólít majd, vagy a család egy barátjának tart?
    • Végeznek-e kontrollvizsgálatokat az adományozást követően, s ha igen, mit jelent ez pontosan?
  4. Ismerjük meg a kockázatokat! Erről az intézmény személyzetének felvilágosítást kell adnia, de a legfontosabb kockázatokról itt is olvashatunk:
    • A normál ciklus esetleges leállítása esetén a lehetséges kockázatok: hőhullámok, hüvelyi szárazság, fáradtság, alvási problémák, egyes testrészek fájdalma, hangulatváltozások, mell érzékenysége, fejfájás és/vagy látásproblémák.
    • A peteérés-serkentő terápia során az alábbi problémákkal szembesülhetünk: fájdalom, pirosság vagy enyhe zúzódás az injekciózás helyén, hangulatváltozások, mell érzékenysége, petefészek-megnagyobbodás, hasvízelszaporodás, mellkasi folyadékgyülem. Az esetek 3-5 százalékában petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS) léphet fel, mely a leggyakrabban enyhe formában jelentkezik, s 2 hét alatt magától elmúlik. Súlyos formái csak megfelelő kezelés, akár kórházi felvétel és hathatós terápia segítségével szüntethetők meg, e nélkül akár az életet veszélyeztethető szövődmények is felléphetnek. Többet az OHSS-ről itt) Emellett a donor teherbe eshet, ha védekezés nélkül létesít szexuális kapcsolatot. Ez akkor történhet meg, ha a petefészek még a leszívás előtt kibocsátja a petesejtet vagy az orvos nem képes leszívni az összes megérett petesejtet. Amennyiben az adományozás során is élnénk szexuális életet, kérjük ki orvosunk tanácsát a védekezés lehetséges módjairól.

A termékenységet elősegítő szerek hosszú távú hatása még nem ismert.

    • Folyamatos vérvizsgálatok és ultrahang: A vérvétel enyhe diszkomfortérzést okozhat, s enyhe zúzódás alakulhat ki a vérvétel helyén. Az ultrahang-vizsgálatok szintén kényelmetlenséggel járhatnak, azonban ismert kockázata nincs.
    • A petesejtek leszívása során: a petefészekben vérzés keletkezhet a tűszúrás helyén, és bár ritkán, de előfordulhat, hogy megsérülnek a belek, a húgyhólyag vagy a szomszédos erek. Az altatás során allergiás reakciók, légzési, keringési problémák léphetnek fel. Abban az - egyébként nagyon valószínűtlen – esetben, ha súlyos belső vérzés alakul ki vagy a hasüregi szervek súlyosan sérülnek, operációra lehet szükség.
    • A fertőzések saját későbbi terhességünket veszélyeztethetik, ezért az orvos esetleg antibiotikumot írhat fel.
    • Amennyiben nincs komplikáció, a donor termékenységét az adományozás nem befolyásolja.
  1. Milyen nehézségekkel kell még számolnom?
    • A petesejt-adományozás időigényes folyamat, gyakran a donornak nehézséget okoz folytatni a normál életvitelét az adományozás hetei alatt.
    • Tartózkodni kell az alkoholfogyasztástól, a dohányzástól és a kábítószer-használattól.
    • A vény és vény nélkül kapható gyógyszerek használatáról az orvost tájékoztatni kell, engedély nélkül nem szedhetők.
    • A kezelés során bizonyos időszakban a védekezés nélküli szexuális kapcsolat létesítésétől tartózkodni kell.
  2. Keressünk rá a reprodukciós intézetekre az interneten. Fórumokban olvassunk mások tapasztalatairól.
  3. Ha megtaláltuk a számunkra szimpatikus intézetet, keressük fel, majd kövessük az utasításokat.
  4. Ha minden rendben, adományozzuk oda a petesejtünket.

Tippek

  • Alaposan olvassuk át a szerződést, szükség esetén kérjük ügyvéd segítségét, és kérdezzünk rá mindenre, ami nem teljesen világos előttünk.
  • Természetes, hogy egy esetleges visszautasítás esetén rosszul érezzük magunkat, hiszen önzetlenül felajánlottuk segítségünket. Meg kell azonban értenünk, hogy gyakran ez azért történik, hogy fizikálisan vagy pszichikailag ne sérüljünk. Bármennyire is szép feladat petesejtet adományozni, ez egy időigényes, érzelmileg megterhelő folyamat. Néha az is megtörténik, hogy egyszerűen nem találnak rá a megfelelő recipiensre.
  • A petesejt-adományozás törvényi hátteréről az 1997. évi CLIV. törvény IX. fejezetében olvashatunk többet


Amire szükséged lehet

  • Orvosi és családi anamnézishez információk
  • Család, barátok támogatása
  • Kitartás
  • Testi és lelki felkészültség


Figyelmeztetések

  • Ne írjunk alá donorráválási szerződést az alkalmassági vizsgálatok eredménye előtt.
  • Ha az alkalmassági vizsgálat során rendellenességet fedeznek fel, kérdezzünk rá a lehetséges kezelésekre (akár a program keretében, akár más orvosnál).
  • Mielőtt beleegyeznénk a fertőző betegségeket vizsgáló tesztekbe, győződjünk meg arról, hogy értjük ezeket, s kérdezzünk rá, hogy az eredményeket közlik-e majd velünk, s ha igen, miként. Amennyiben egy teszt pozitív, forduljunk orvoshoz.
  • A genetikai tesztek előtt olyan eredményekre is fel kell készülnünk, melyek befolyásolhatják jövőnket (mi van például, ha a génjeink a mellrák magas kockázatát hordozzák). Keressünk választ az alábbiakra:
    • Megkapom majd az eredményeket?
    • Mások is hozzáférhetnek az eredményeimhez (pl. a háziorvos vagy a biztosító)?
    • Milyen hatással lehet az eredmény például egy életbiztosítás esetében?
  • Az Amerikai Reproduktív Orvostudományi Társaság nem ajánlja a petesejt-adományozást azoknak a nőknek, akik:
    • súlyos pszichológiai rendellenességben szenvednek,
    • drog- vagy alkoholfogyasztók, vagy számos ilyen családtagjuk van,
    • jelenleg is használnak pszichoaktív szereket,
    • jelentős stressz van az életükben,
    • instabil házasságuk, párkapcsolatuk van,
    • fizikailag vagy szexuálisan bántalmazták őket, s nem kaptak professzionális kezelést,
    • mentálisan nem képes megérteni a folyamatot és részt venni benne.
  • Donorként meggondolhatjuk magunkat, senki sem kötelezhet rá, hogy akaratunk ellenére részt vegyünk egy orvosi beavatkozásban.
  • A szülői jogok és kötelezettségek a donort nem illetik/terhelik. Ennek a szerződésben szerepelnie kell.
  • Az adományozás anyagi ellenszolgáltatás nélkül történhet, a donor adományozással kapcsolatos költségei azonban megtéríthetők.
  • Általában nem határozzák meg, hogy egy nő hányszor adományozhat petesejtet, saját egészségének védelmében azonban néhány alkalomnál több nem javasolt. Emellett az egy donortól származó gyermekek féltestvérek lesznek, s egy nagyon kis esélye meglehet, hogy a későbbiekben találkoznak, s egy esetleges kapcsolat esetén egészségügyi aggályok merülnének fel.
  • Soha ne írjunk alá olyan szerződést, amelyben többszöri petesejt-donációt vállalunk. Ha alá is írtunk ilyet, nem kötelezhetnek rá.
  • Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit akkor is közölni kell a pácienssel, ha végül nem válik donorrá.


Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Kiscsillag