935
szerkesztés
Módosítások
Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell kríziskommunikációs helyzetre felkészülni? == A sikeres kríziskommunikáció alapja a proaktivitás, hogy soha ne érhessen minket felkészületlenü…”
== Hogyan kell kríziskommunikációs helyzetre felkészülni? ==
A sikeres kríziskommunikáció alapja a proaktivitás, hogy soha ne érhessen minket felkészületlenül egy esetleges válsághelyzet. Ennek egyik legfontosabb eleme a kríziskommunikációs terv elkészítése.
== Lépések ==
# '''Belső kríziskommunikációs tréning szervezése évente legalább egyszer.''' Ennek lényege, hogy évente egyszer minden alkalmazott számára világossá tesszük, hogy melyek azok a cég profiljából adódó krízishelyzetek, amelyek nagy valószínűséggel kialakulhatnak a cég életében. Illetve mindenki számára egyértelművé tesszük, hogy mi a helyes cselekvési terv ebben az esetben, illetve milyen szabályoknak kell megfelelni, pl. nincs nyilatkozási joga a munkatársaknak válsághelyzetben, ennek megszegése pedig súlyos szankciókkal jár.
# '''Válságkommunikációs kézikönyv összeállítása.''' Nem elég egy tréning alkalmával egyszer elmondani a szükséges lépéseket, ezeket egy hivatalos dokumentumban is rögzíteni kell, melyet a megfelelő információmennyiséggel minden különböző szinten dolgozó munkatárs számára elérhetővé is kell tenni.
# '''A válságkézikönyv a következő elemeket kell, hogy mindenképpen tartalmazza:'''
## Bevezetés: mit várunk el a válságstáb tagjaitól és a kríziskommunikációs csapattól, cégfilozófia, kézikönyv használatának bemutatása.
## Folyamatok: válsághelyzetben követendő folyamatok pontos leírásai: pl. értesítési lánc, döntéshozói folyamat stb.
## Lehetséges válságkommunikációs helyzetek vázolása és azok megoldási útmutatói pl. termékprobléma (fertőzés), személyi probléma (csalás stb.), pénzügyi krach, környezeti katasztrófa stb.
## Válságstáb és kríziskommunikációs csapat tagjainak kijelölése: név, beosztás, felelősségi körök, elérhetőségek, helyettesítési sorrend.
## Üzenet: Az adott típusú válsághelyzetben előre megfogalmazható fő üzenetek és átmeneti nyilatkozatok szövegei, amelyek azonnal elővehetők a gyorsaság érdekében.
## Sajtókapcsolati információk: kommunikációért felelős személy neve, elérhetőségei, általános kommunikációs elvek meghatározása, friss sajtólista, interjú-felkészülési segédlet.
## Háttér-információk: gazdasági, műszaki és minden egyéb információ, amely a különböző típusú válságok esetében jól jöhet.
## Hasznos címek és telefonszámok függeléke.
# '''Válságstáb felállítása.''' Előre ki kell jelölni azokat a személyeket a megfelelő szerepkörrel, akik egy esetleges krízishelyzetben a válságstábot alkotják, és ezt mindig aktualizálni kell a személyi változások függvényében. A válságstáb kijelölésének célja, hogy ne a krízishelyzetben kelljen idő szűkében dönteni arról, hogy ki milyen feladatot lásson el, és milyen döntési jogkörrel rendelkezzen, hanem mindez már jó előre tisztázott legyen. A válságstáb tagjaira általában a következők vonatkoznak:
## Kis létszámú, agilis, felkészült emberek csoportja.
## Minden posztra ki kell jelölni a második szereposztásban részt vevőket, akik akkor ugranak be és teljes értékűen helyettesítik a megadott személyt, ha az a kijelölt határidőn belül nem elérhető (pl. 3-5 óra).
## Döntéshozók és tanácsadók szétválasztása:
### Döntéshozók: nekik van kizárólag döntési joguk – érdemes páratlan számú csoportot kijelölni, hogy ne lehessen egyenlőség egy szavazás esetén.
####Vezérigazgató, ügyvezető igazgató, tulajdonos. Jó, ha a közvetlen beosztottjaik, akik korábban is teljesen átlátták a cég dolgait tanácsadó jelleggel besegítenek a vezetőknek, de nekik nincs döntési joguk.
#### Két (elsődleges és másodlagos) szóvivő legalább. Ha szakértői problémáról van szó, akkor szakértő nyilatkozó kell, aki szakmailag is hiteles szaktekintély, és nem csak kommunikációs szempontból megfelelő, pl. tervező-építő cég esetében építész stb. Ha korábban volt a cégnél olyan, akit szakértőként pozicionáltunk a korábbi kommunikáció során, akkor maradjon válsághelyzetben is ő a vállalat szószólója, amennyiben vállalja.
#### A cég kommunikációjáért felelős vezető személy, kommunikációs igazgató stb.: az ő feladata a bizottság mozgósítása, a szóvivőknek való feladatkiosztás, a kommunikációs anyagok végleges jóváhagyása, folyamatos helyzetjelentés a stábnak, a válság utáni teljes körű elemzés elkészítése.
#### A PR tanácsadó cég ügyfélhez delegált teljes csapata, élén a kiemelt kapcsolattartóval. Az ő reszortjuk továbbra is a médiakapcsolati feladatok ellátása, a frissített sajtólista biztosítása, a közvetlen kapcsolattartás a sajtó munkatársaival, a sajtóközlemények elkészítése, sajtótájékoztató szervezése, illetve a céges weboldal frissítése.
### Tanácsadók: ők azok, akiknek minden döntés előtt ki kell kérni a véleményüket, de nem élvez a javaslatuk prioritást, és nincs döntési jogkörük sem.
#### A cég jogásza.
#### A cég gazdasági vezetője, főkönyvelője, aki pontosan átlátja a pénzügyeket.
# '''Akinek szükséges, vegyen részt előzetes médiatréningeken!''' Az előzetes médiatréningek segíthetnek abban, hogy a nyilatkozók nehéz helyzetben se kerüljenek olyan szituációba, amelyet nem tudnak kezelni. Segít elkerülni, hogy olyan kommunikációs hibákat kövessenek el a nyilatkozók, melyek még tovább súlyosbítják a helyzetet. Általában a következő személyeknek érdemes médiatréningen részt venniük: szóvivőknek, felső vezetőknek és helyetteseik közül 3-4 embernek, kommunikációs vezetőnek és legalább 2 munkatársának, jogásznak és gazdasági vezetőnek. Közülük lehet, hogy csak egy vagy két személy fog végül nyilatkozni, de ezt a krízisszituáció jellege dönti majd el, viszont felkészültnek kell lenni minden helyzetre, mivel nem lehet előre tudni, hogy ki lesz éppen a hiteles nyilatkozó, akinek meg kell majd szólalnia a nyilvánosság előtt.
== Tippek ==
* A hosszú távú imázsépítés és PR nagyon sokat segíthet krízishelyzetben. A PR segítségével megalapozhatjuk a cégünk iránti bizalmat, ami komoly védelmet jelent válság idején, mivel sokkal megértőbb, elfogadóbb és engedékenyebb lesz velünk a célcsoportunk.
* A sajtókapcsolatok ápolása is része a válságra való felkészülésnek, hiszen sokat számít, hogy mekkora a kapcsolatrendszerünk, amit egy esetleges válság esetén mozgósítani tudunk, és ezáltal befolyásolni tudjuk az általunk képviselt céggel kapcsolatos médiamegjelenéseket.
== Amire szükséged lehet ==
*Válságstáb
* Válságkommunikációs kézikönyv
*Médiatréning
*Frissített sajtólista
== Figyelmeztetések ==
*Soha ne gondoljuk azt, hogy velünk ez nem történhet meg! A legtöbb cég azért nem készül fel előre a válságra, mert azt gondolja ő túl kicsi vagy túl profi ahhoz, hogy beüssön nála a krach. De ez nem igaz. A véletlenek bárkiből csinálhatnak központi szereplőt egy krízishelyzetben. Rengeteg olyan forgatókönyv létezik, amit előre el sem tudunk képzelni, ezekre mégis mindig jó előre meg kell próbálnunk felkészülni.
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* [http://www.sakkom.hu/blog SAKKOM Interaktív blog]
[[Kategória:Üzlet-jog]]
A sikeres kríziskommunikáció alapja a proaktivitás, hogy soha ne érhessen minket felkészületlenül egy esetleges válsághelyzet. Ennek egyik legfontosabb eleme a kríziskommunikációs terv elkészítése.
== Lépések ==
# '''Belső kríziskommunikációs tréning szervezése évente legalább egyszer.''' Ennek lényege, hogy évente egyszer minden alkalmazott számára világossá tesszük, hogy melyek azok a cég profiljából adódó krízishelyzetek, amelyek nagy valószínűséggel kialakulhatnak a cég életében. Illetve mindenki számára egyértelművé tesszük, hogy mi a helyes cselekvési terv ebben az esetben, illetve milyen szabályoknak kell megfelelni, pl. nincs nyilatkozási joga a munkatársaknak válsághelyzetben, ennek megszegése pedig súlyos szankciókkal jár.
# '''Válságkommunikációs kézikönyv összeállítása.''' Nem elég egy tréning alkalmával egyszer elmondani a szükséges lépéseket, ezeket egy hivatalos dokumentumban is rögzíteni kell, melyet a megfelelő információmennyiséggel minden különböző szinten dolgozó munkatárs számára elérhetővé is kell tenni.
# '''A válságkézikönyv a következő elemeket kell, hogy mindenképpen tartalmazza:'''
## Bevezetés: mit várunk el a válságstáb tagjaitól és a kríziskommunikációs csapattól, cégfilozófia, kézikönyv használatának bemutatása.
## Folyamatok: válsághelyzetben követendő folyamatok pontos leírásai: pl. értesítési lánc, döntéshozói folyamat stb.
## Lehetséges válságkommunikációs helyzetek vázolása és azok megoldási útmutatói pl. termékprobléma (fertőzés), személyi probléma (csalás stb.), pénzügyi krach, környezeti katasztrófa stb.
## Válságstáb és kríziskommunikációs csapat tagjainak kijelölése: név, beosztás, felelősségi körök, elérhetőségek, helyettesítési sorrend.
## Üzenet: Az adott típusú válsághelyzetben előre megfogalmazható fő üzenetek és átmeneti nyilatkozatok szövegei, amelyek azonnal elővehetők a gyorsaság érdekében.
## Sajtókapcsolati információk: kommunikációért felelős személy neve, elérhetőségei, általános kommunikációs elvek meghatározása, friss sajtólista, interjú-felkészülési segédlet.
## Háttér-információk: gazdasági, műszaki és minden egyéb információ, amely a különböző típusú válságok esetében jól jöhet.
## Hasznos címek és telefonszámok függeléke.
# '''Válságstáb felállítása.''' Előre ki kell jelölni azokat a személyeket a megfelelő szerepkörrel, akik egy esetleges krízishelyzetben a válságstábot alkotják, és ezt mindig aktualizálni kell a személyi változások függvényében. A válságstáb kijelölésének célja, hogy ne a krízishelyzetben kelljen idő szűkében dönteni arról, hogy ki milyen feladatot lásson el, és milyen döntési jogkörrel rendelkezzen, hanem mindez már jó előre tisztázott legyen. A válságstáb tagjaira általában a következők vonatkoznak:
## Kis létszámú, agilis, felkészült emberek csoportja.
## Minden posztra ki kell jelölni a második szereposztásban részt vevőket, akik akkor ugranak be és teljes értékűen helyettesítik a megadott személyt, ha az a kijelölt határidőn belül nem elérhető (pl. 3-5 óra).
## Döntéshozók és tanácsadók szétválasztása:
### Döntéshozók: nekik van kizárólag döntési joguk – érdemes páratlan számú csoportot kijelölni, hogy ne lehessen egyenlőség egy szavazás esetén.
####Vezérigazgató, ügyvezető igazgató, tulajdonos. Jó, ha a közvetlen beosztottjaik, akik korábban is teljesen átlátták a cég dolgait tanácsadó jelleggel besegítenek a vezetőknek, de nekik nincs döntési joguk.
#### Két (elsődleges és másodlagos) szóvivő legalább. Ha szakértői problémáról van szó, akkor szakértő nyilatkozó kell, aki szakmailag is hiteles szaktekintély, és nem csak kommunikációs szempontból megfelelő, pl. tervező-építő cég esetében építész stb. Ha korábban volt a cégnél olyan, akit szakértőként pozicionáltunk a korábbi kommunikáció során, akkor maradjon válsághelyzetben is ő a vállalat szószólója, amennyiben vállalja.
#### A cég kommunikációjáért felelős vezető személy, kommunikációs igazgató stb.: az ő feladata a bizottság mozgósítása, a szóvivőknek való feladatkiosztás, a kommunikációs anyagok végleges jóváhagyása, folyamatos helyzetjelentés a stábnak, a válság utáni teljes körű elemzés elkészítése.
#### A PR tanácsadó cég ügyfélhez delegált teljes csapata, élén a kiemelt kapcsolattartóval. Az ő reszortjuk továbbra is a médiakapcsolati feladatok ellátása, a frissített sajtólista biztosítása, a közvetlen kapcsolattartás a sajtó munkatársaival, a sajtóközlemények elkészítése, sajtótájékoztató szervezése, illetve a céges weboldal frissítése.
### Tanácsadók: ők azok, akiknek minden döntés előtt ki kell kérni a véleményüket, de nem élvez a javaslatuk prioritást, és nincs döntési jogkörük sem.
#### A cég jogásza.
#### A cég gazdasági vezetője, főkönyvelője, aki pontosan átlátja a pénzügyeket.
# '''Akinek szükséges, vegyen részt előzetes médiatréningeken!''' Az előzetes médiatréningek segíthetnek abban, hogy a nyilatkozók nehéz helyzetben se kerüljenek olyan szituációba, amelyet nem tudnak kezelni. Segít elkerülni, hogy olyan kommunikációs hibákat kövessenek el a nyilatkozók, melyek még tovább súlyosbítják a helyzetet. Általában a következő személyeknek érdemes médiatréningen részt venniük: szóvivőknek, felső vezetőknek és helyetteseik közül 3-4 embernek, kommunikációs vezetőnek és legalább 2 munkatársának, jogásznak és gazdasági vezetőnek. Közülük lehet, hogy csak egy vagy két személy fog végül nyilatkozni, de ezt a krízisszituáció jellege dönti majd el, viszont felkészültnek kell lenni minden helyzetre, mivel nem lehet előre tudni, hogy ki lesz éppen a hiteles nyilatkozó, akinek meg kell majd szólalnia a nyilvánosság előtt.
== Tippek ==
* A hosszú távú imázsépítés és PR nagyon sokat segíthet krízishelyzetben. A PR segítségével megalapozhatjuk a cégünk iránti bizalmat, ami komoly védelmet jelent válság idején, mivel sokkal megértőbb, elfogadóbb és engedékenyebb lesz velünk a célcsoportunk.
* A sajtókapcsolatok ápolása is része a válságra való felkészülésnek, hiszen sokat számít, hogy mekkora a kapcsolatrendszerünk, amit egy esetleges válság esetén mozgósítani tudunk, és ezáltal befolyásolni tudjuk az általunk képviselt céggel kapcsolatos médiamegjelenéseket.
== Amire szükséged lehet ==
*Válságstáb
* Válságkommunikációs kézikönyv
*Médiatréning
*Frissített sajtólista
== Figyelmeztetések ==
*Soha ne gondoljuk azt, hogy velünk ez nem történhet meg! A legtöbb cég azért nem készül fel előre a válságra, mert azt gondolja ő túl kicsi vagy túl profi ahhoz, hogy beüssön nála a krach. De ez nem igaz. A véletlenek bárkiből csinálhatnak központi szereplőt egy krízishelyzetben. Rengeteg olyan forgatókönyv létezik, amit előre el sem tudunk képzelni, ezekre mégis mindig jó előre meg kell próbálnunk felkészülni.
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* [http://www.sakkom.hu/blog SAKKOM Interaktív blog]
[[Kategória:Üzlet-jog]]