Brikettet készíteni

Hogyan kell Brikettet készíteni?

A brikett tüzelőanyag, a brikettálásnak nevezett agglomerációs folyamat során keletkezett, aprószénből préselt végtermék.

Lépések

1. Készítsük elő az alapanyagot! A brikett alapanyaga sokféle lehet. A leggyakoribb alapanyagok között megtalálható a barnaszén, a fa, a papír, a szalma, a kukoricaszár és más típusú biomasszák. A legfontosabb általában az, hogy az aprított alapanyag-darabkák mérete megfeleljen a brikettálás céljára.
2. Áztassuk be az alapanyagot! Az áztatást ipari brikettálási folyamatok esetén külön erre a célra használatos tartályokban áztatják, házi brikettáláskor azonban szinte bármilyen típusú hordó, tartály vagy más tároló megfelel erre a célra. Az áztatáshoz általában nem kell különleges anyagot használni, az egyszerű víz is megfelelő erre a célra. Házi brikettáláskor gyakori alapanyag a papír - ebben az esetben például semmilyen kötőanyagot nem kell alkalmaznunk, mivel a cellulóz maga is összetartja a brikettet. Az eljárás és az alapanyag függvényében ipari brikettáláskor készülhet a termék kötőanyag felhasználásával vagy anélkül is. A kötőanyag nélküli brikettálást általában hidraulikus brikettáló rendszerekkel végzik, míg a mechanikus brikettáló berendezések esetében kötőanyag alkalmazásával dolgoznak. A kötőanyagot többféle célra alkalmazhatják. Lehet a rendeltetése egyrészt az, hogy elnevezésének megfelelően összetartsa a préselt alapanyagot, valamint az is, hogy a segítségével kondicionálják a brikettet, nedvesítsék annak felületét.
3. Zúzzuk össze a beáztatott alapanyagot! A zúzást abban az edényben, hordóban vagy tartályban is elvégezhetjük, amelyben az áztatás zajlott. Zúzás céljára számtalan különféle eszköz alkalmas lehet, házilagos brikettálásnál az egyik leggyakrabban erre a célra használt szerszám a speciálisan erre a célra átalakított, zúzóeszközzel felszerelt elektromos fúró. A zúzás ideje az alapanyag és a mennyiség függvényében természetesen változatos lehet - akkor eredményes a folyamat, ha a tárolóban nem található diónál nagyobb nagyságú darab, az összezúzott anyag pürészerű.
4. Préseljük össze az alapanyagot! A brikettálás célja a tömör és megfelelően nagy sűrűségű tömörítvény előállítása. A megfelelő sűrűséget ipari brikettáláskor azáltal érik el, hogy az eljárás során négyzetcentiméterenként 1 tonna nyomásnak teszik ki az alapanyagot, azaz 1000 barnál nagyobb nyomáson préselik össze a végterméket. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű brikett alakuljon ki, nem csak megfelelő nagyságú nyomást szükséges alkalmazni, de azt elegendő időn keresztül fenn is kell tartani az alapanyag felületén. Házi brikettkészítéskor használhatóak más típusú préselők is, amelyeket kereskedelmi forgalomban ehet megvásárolni, vagy éppen otthon is elkészíthetőek. Brikettről rendszerint az 50 milliméteresnél nagyobb, kör, négyszög vagy sokszög formájú tömörítvények esetén beszélünk, az ennél kisebb préselt anyagokat már pelletnek vagy granulátumnak nevezzük.
5. Szárítsuk ki az összepréselt brikettet! A szárítás a brikettálás leginkább időigényes fázisa, a megfelelő temrék előállítása szempontjából ugyanis nagyon lényeges, hogy a brikett végül a lehető legszárazabb, legkeményebb legyen. Ezt általában szárítókeretben végzik, és legalább néhány napot vesz igénybe, de akár egy hétig is eltarthat, amíg megfelelően kiszárad a tömörítvény. Az alapanyagot száríthatjuk eleve olyan keretben, amelyben megfelelő formájúra szárad, vagy méretre vághatjuk később, a szárítás végeztével is.
6. Tároljuk el! Mivel a brikett alapanyaga jellemzően szerves anyag, fa, papír vagy más típusú biomassza, célszerű légmentesen lezárt fóliazsákban vagy más hasonló módon tárolni azt a felhasználásig.

Tippek

• A házilagosan, papírból készült brikett fűtőértéke megközelíti a fáét, 13 ezer és 15 ezer kcl/kg között van, ahhoz igen hasonló módon ég, hamutartalma pedig nagyon alacsony, mindössze 2-3 százalék. Nagy előnye, hogy igen környezetbarát, hiszen a papírhulladékot használjuk fel újra fűtőanyagként, így nem keletkezik felesleges hulladék, és kevesebb energiát használunk fel a fűtéshez.

• A biomassza alapanyagú brikett égése során olyan környezetbarát hamu jön létre, amely igen magas káliumtartalommal rendelkezik, így használható akár káliműtrágya helyett is.

• A brikettálás során a szárítás az egyik leglényegesebb lépés, mivel a minőségi fabrikett nedvességtartalma például nem lehet 14 százalék feletti, és bizonyos esetekben még akkor is lignin adalékanyagot használnak, ha ezt az értéket eléri a végtermék. A magas fűtőértéket önmagában az alacsony nedvességtartalom nem garantálja, az ugyanis még több tényezőtől is függ, beleértve a préselés módját, a felhasznált berendezés típusát is.

• Ha brikettáló gépet akarunk vásárolni, hogy a brikettet magunk is előállíthassuk, és ezzel spóroljunk a fűtésen, számos szempontot figyelembe kell vennünk, mielőtt meghoznánk a döntésünket. Meg kell vizsgálnunk például azt, hogy az adott gép milyen típusú alapanyag feldolgozására képes. Mivel a brikett alapanyaga szinte bármilyen biomassza lehet, ez igen fontos, hiszen a lágyszárú és fás szárú anyagok tömörítésére más-más berendezések alkalmasak. Amennyiben ipari felhasználásra akarunk gépet vásárolni, a kapacitás is igen fontos szempont lehet, hiszen az óránkénti teljesítmény a gép típusának függvényében 30–200 kilogramm között is változhat. Bővebb információk brikettáló vásárlásáról a Best Machinery oldalán.

• Amennyiben otthon akarjuk a brikettet előállítani, gond lehet az alapanyag előteremtésével. Mindenekelőtt meg kell határoznunk azt, hogy milyen típusú brikettet akarunk készíteni. Házilagos készítéshez a legpraktikusabb a papír lehet, amely általában nagyobb mennyiségben rendelkezésre áll, de hozzájutni is igen egyszerű, hiszen akár ismerősöktől, szomszédoktól is elkérhetjük a szelektíven gyűjtött papírt. Arra azonban figyelni kell, hogy mielőtt az áztatásnak nekilátunk, már akkor is aprítani kell az anyagot - ezt lehet akár iratmegsemmisítő segítségével is, de akár kézzel is tépkedhetjük az anyagot, ami ugyan időigényes, de igen hatékony lehet.

Amire szükséged lehet

• Megfelelő alapanyag (papír, faforgács, szalma, egyéb típusú biomassza)
• Speciális brikettáló berendezés (ipari brikettáláshoz)
• Áztatásra alkalmas tartály, tárolóedény
• Zúzásra alkalmas eszköz (például zúzóeszközzel felszerelt elektromos fúró)
• Préselő berendezés
• Szárítókeret

Kapcsolódó források, hivatkozások

• Mi az a brikett? Hogyan működik a brikettáló gép?
• A leghatékonyabb tüzelőanyag készítésének fortélyai
• Jótanácsok a brikettezni vágyóknak
• Biomassza feldolgozása

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Monachus