„Hivatkozni a szakdolgozatban” változatai közötti eltérés
Innen: Hogyankell.hu
Mező (vitalap | szerkesztései) (→A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma)) |
(→A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk) |
||
| (9 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
[[Fájl:Diploma.jpg|right|250px]] | [[Fájl:Diploma.jpg|right|250px]] | ||
| − | Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek | + | Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek az évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozatnak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a '''hivatkozások''' helyesen legyenek megjelölve. '''Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.''' Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: '''a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok''' hivatkozása. Ezen kívül a '''felhasznált irodalomra''' is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. Legtöbbször a lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell szakdolgozatot írni:[http://www.hogyankell.hu/Szakdolgozatot_%C3%ADrni]. Most lássuk, hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni! |
== Lépések == | == Lépések == | ||
| − | # '''Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk:''' a dolgozat írása közben | + | # '''Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk:''' a dolgozat írása közben számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozás- és forrásmegjelölést alkalmaznunk. |
| − | # Jellemzően a dolgozat írása során | + | # Jellemzően a dolgozat írása során '''adott szövegrészekre''' kell majd hivatkoznunk (ez lehet akár egy '''könyv''', akár egy '''folyóirat'''). |
| − | # szakdolgozatban | + | # A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: '''szó szerinti idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok''' és '''diagramok''' hivatkozása. |
| − | # A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles'''(az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma. | + | # A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: a '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles''' (az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma. |
=== A hivatkozás fajtái === | === A hivatkozás fajtái === | ||
| − | # '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget | + | # '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget idézőjelben kell feltüntetnünk az alábbi formában: '''a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézet oldalszáma, amit ponttal zárjunk le.''' Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.) |
| − | # '''Tartalmi hivatkozás''': ilyenkor | + | # '''Tartalmi hivatkozás''': ilyenkor egy szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át, ám a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000). |
| − | # Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.) | + | # '''Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása''': a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.) |
| + | |||
=== A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma) === | === A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma) === | ||
# Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján. | # Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján. | ||
# A lábjegyzet tartalma lehet '''kiegészítő háttér információ''', '''a szerző megjegyzése''', illetve '''állításra''' vagy '''idézetre vonatkozó pontos hivatkozás''' - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni. | # A lábjegyzet tartalma lehet '''kiegészítő háttér információ''', '''a szerző megjegyzése''', illetve '''állításra''' vagy '''idézetre vonatkozó pontos hivatkozás''' - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni. | ||
| − | # '''Jelölése''': csillag (*) | + | # '''Jelölése''': csillag (*) vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1). |
# '''A lábjegyzet beszúrása''': | # '''A lábjegyzet beszúrása''': | ||
| − | #* [[Fájl:Lj.jpg|right|250px]]A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office | + | #* [[Fájl:Lj.jpg|right|250px]]A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél. |
| − | #* A 2003 utáni Microsoft Office | + | #* A 2003 utáni Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rubrika áll a rendelkezésünkre. |
#* A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon. | #* A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon. | ||
| − | #* [[Fájl:Lábjegyzet.GIF|right|250px]]Nyissuk le a hivatkozás | + | #* [[Fájl:Lábjegyzet.GIF|right|250px]]Nyissuk le a hivatkozás rubrikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására. |
#* Írjuk be a szöveget. | #* Írjuk be a szöveget. | ||
=== A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk === | === A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk === | ||
| − | # Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, | + | # '''Könyvből''' származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p |
| − | # Folyóiratból | + | # '''Folyóiratból''' vagy egy '''könyv egyik fejezetéből''' származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p. |
| − | # World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben | + | # '''World Wide Web-ről''' származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben a megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org |
| + | |||
=== A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma === | === A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma === | ||
| − | # Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén | + | # Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zárójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézett oldalt(oldalakat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125). |
# Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15). | # Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15). | ||
| − | # Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt( | + | # Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(társszerzőket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012). |
| − | # Ha | + | # Ha kettő szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztással jelöljük a nevüket, pl. (Hoffmann-Riem, 2013). |
# Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999). | # Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999). | ||
| − | # Hogyha az eredeti könyvben is | + | # Hogyha az eredeti könyvben is szerepel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21). |
| − | # Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy | + | # Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újra kiadott publikációja is, akkor a legelső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999). |
=== A hivatkozás fontos elemei === | === A hivatkozás fontos elemei === | ||
| − | # A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez | + | # A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolódó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: '''hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok'''. |
# '''Csak egyféle hivatkozást használjunk''' a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás. | # '''Csak egyféle hivatkozást használjunk''' a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás. | ||
| − | # Amennyiben a szakdolgozatíró '''más szerzők megállapításaira''' (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) | + | # Amennyiben a szakdolgozatíró '''más szerzők megállapításaira''' (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkoznunk kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat. |
| − | # Amikor '''nem saját | + | # Amikor '''nem saját háttértudásunkat, gondolatainkat vagy tényeket írunk''', csak saját szavakkal közöljük le, abban az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg. |
| − | # Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, | + | # Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, minthogy valamit saját gondolatként tüntessünk fel, és így plágiumvétséget kövessünk el. |
# Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át. | # Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át. | ||
| − | # Ne | + | # Ne írjunk bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova. |
# '''Lábjegyzetnél 10-es méretet''' használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk. | # '''Lábjegyzetnél 10-es méretet''' használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk. | ||
=== Mi számít plágiumnak? === | === Mi számít plágiumnak? === | ||
| − | # '''Plágiumnak minősül''', ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint | + | # '''Plágiumnak minősül''', ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint vagy átdolgozva a forrás feltüntetése vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondolatként tüntetnénk fel. |
# Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell. Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk. | # Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell. Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk. | ||
| 55. sor: | 57. sor: | ||
* Konzulens | * Konzulens | ||
* Helyesírási szótár | * Helyesírási szótár | ||
| − | * Korrektúrázó segéd (egy jó | + | * Korrektúrázó segéd (egy jó helyesírású személy vagy egy újságíró/szerkesztő) |
== Figyelmeztetések == | == Figyelmeztetések == | ||
| 73. sor: | 75. sor: | ||
* [http://www.kodolanyi.hu/lib/Szakdolgozatok/Szakdolihivatkozas.pdf KJF szakdolgozati mellékletének hivatkozási része.] | * [http://www.kodolanyi.hu/lib/Szakdolgozatok/Szakdolihivatkozas.pdf KJF szakdolgozati mellékletének hivatkozási része.] | ||
* [http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/labjegyzetek-es-vegjegyzetek-beszurasa-vagy-torlese-HP001226522.aspx#BM1 A lábjegyzet beszúrása Wordben.] | * [http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/labjegyzetek-es-vegjegyzetek-beszurasa-vagy-torlese-HP001226522.aspx#BM1 A lábjegyzet beszúrása Wordben.] | ||
| + | * [http://www.hogyankell.hu/Szakdolgozatot_%C3%ADrni Hogyan kell szakdolgozatot írni.] | ||
[[Kategória:Oktatás]] | [[Kategória:Oktatás]] | ||
A lap jelenlegi, 2014. február 13., 19:44-kori változata
[szerkesztés] Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban?
Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek az évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozatnak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a hivatkozások helyesen legyenek megjelölve. Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat. Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása. Ezen kívül a felhasznált irodalomra is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. Legtöbbször a lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell szakdolgozatot írni:[1]. Most lássuk, hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni!
[szerkesztés] Lépések
- Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk: a dolgozat írása közben számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozás- és forrásmegjelölést alkalmaznunk.
- Jellemzően a dolgozat írása során adott szövegrészekre kell majd hivatkoznunk (ez lehet akár egy könyv, akár egy folyóirat).
- A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: szó szerinti idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok és diagramok hivatkozása.
- A felsőoktatásban jelenleg kettő fajta elfogadott hivatkozási forma létezik: a lábjegyzet (kontinentális európai) vagy a szövegrész utáni zárójeles (az angolszász szövegközi) hivatkozási forma.
[szerkesztés] A hivatkozás fajtái
- Szó szerinti hivatkozás: a hivatkozott szöveget idézőjelben kell feltüntetnünk az alábbi formában: a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézet oldalszáma, amit ponttal zárjunk le. Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
- Tartalmi hivatkozás: ilyenkor egy szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át, ám a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
- Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)
[szerkesztés] A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma)
- Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján.
- A lábjegyzet tartalma lehet kiegészítő háttér információ, a szerző megjegyzése, illetve állításra vagy idézetre vonatkozó pontos hivatkozás - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni.
- Jelölése: csillag (*) vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1).
- A lábjegyzet beszúrása:
- A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.
- A 2003 utáni Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rubrika áll a rendelkezésünkre.
- A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon.
- Nyissuk le a hivatkozás rubrikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.
- Írjuk be a szöveget.
[szerkesztés] A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk
- Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
- Folyóiratból vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
- World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben a megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
[szerkesztés] A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma
- Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zárójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézett oldalt(oldalakat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).
- Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15).
- Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(társszerzőket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012).
- Ha kettő szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztással jelöljük a nevüket, pl. (Hoffmann-Riem, 2013).
- Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999).
- Hogyha az eredeti könyvben is szerepel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).
- Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újra kiadott publikációja is, akkor a legelső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999).
[szerkesztés] A hivatkozás fontos elemei
- A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolódó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok.
- Csak egyféle hivatkozást használjunk a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás.
- Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkoznunk kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.
- Amikor nem saját háttértudásunkat, gondolatainkat vagy tényeket írunk, csak saját szavakkal közöljük le, abban az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg.
- Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, minthogy valamit saját gondolatként tüntessünk fel, és így plágiumvétséget kövessünk el.
- Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át.
- Ne írjunk bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova.
- Lábjegyzetnél 10-es méretet használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk.
[szerkesztés] Mi számít plágiumnak?
- Plágiumnak minősül, ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint vagy átdolgozva a forrás feltüntetése vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondolatként tüntetnénk fel.
- Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell. Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk.
[szerkesztés] Amire szükséged lehet
- Konzulens
- Helyesírási szótár
- Korrektúrázó segéd (egy jó helyesírású személy vagy egy újságíró/szerkesztő)
[szerkesztés] Figyelmeztetések
- Lásd: A hivatkozás fontos elemei
[szerkesztés] Kapcsolódó videók
