Megoldani egy Sudoku rejtvényt - Laptörténet

Hogyankell: Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 213.222.135.188 (vita) szerkesztéséről Andi02 szerkesztésére

2020-05-28T16:56:42Z

Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 213.222.135.188 (vita) szerkesztéséről Andi02 szerkesztésére

213.222.135.188: /* Felhasznált források, kapcsolódó webcímek */

2020-05-28T12:39:07Z

‎Felhasznált források, kapcsolódó webcímek

213.222.135.188: /* Felhasznált források, kapcsolódó webcímek */

2020-05-28T12:37:17Z

‎Felhasznált források, kapcsolódó webcímek

213.222.135.188: /* Felhasznált források, kapcsolódó webcímek */

2020-05-28T12:34:41Z

‎Felhasznált források, kapcsolódó webcímek

213.222.135.188: /* Felhasznált források, kapcsolódó webcímek */

2020-05-28T12:33:56Z

‎Felhasznált források, kapcsolódó webcímek

213.222.135.188: /* Felhasznált források, kapcsolódó webcímek */

2020-05-28T12:31:29Z

‎Felhasznált források, kapcsolódó webcímek

Andi02, 2012. december 20., 10:41-n

2012-12-20T10:41:20Z

Andi02, 2012. december 20., 10:38-n

2012-12-20T10:38:23Z

Andi02, 2012. december 20., 10:36-n

2012-12-20T10:36:06Z

84.0.249.93: Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell megoldani egy Sudoku rejtvényt? == A Sudoku (vagy Szúdoku) elnevezés a „Szúdzsi va dokusin ni kagiru” („A számjegyek csak egyszer szerepelhetnek…”

2012-12-20T10:34:56Z

Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell megoldani egy Sudoku rejtvényt? == A Sudoku (vagy Szúdoku) elnevezés a „Szúdzsi va dokusin ni kagiru” („A számjegyek csak egyszer szerepelhetnek…”

Új lap

== Hogyan kell megoldani egy Sudoku rejtvényt? ==

A Sudoku (vagy Szúdoku) elnevezés a „Szúdzsi va dokusin ni kagiru” („A számjegyek csak egyszer szerepelhetnek.”) japán kifejezésből ered, bár maga a játék nem Japánból származik. A rejtvényt ugyanis a XX. század végén, egy amerikai magazin számára készítette Howard Garns keresztrejtvénygyártó a svájci matematikus, Leonhard Euler elmélete alapján. „Number Place”, azaz „Számok behelyettesítése” néven jelent meg 1979-ben a Dell Magazines hasábjain. Mára igen népszerűvé vált Európában is. A Sudoku megfejtéséhez elsősorban logikus gondolkodásra van szükség, de van néhány olyan stratégia, amit követhetünk a fejtés során.

== Lépések ==
# '''Játékszabály:''' Az alap sudoku egy 9x9 mezőből álló táblázat, melyben 1-től 9-ig kell elhelyezni úgy a számokat, hogy minden egyes számjegy csak egyszer szerepelhet minden sorban és oszlopban, illetve a sötét kerettel határolt 3x3-as négyzetekben.
# '''Előre kitöltött mezők:''' Ahhoz, hogy meg lehessen fejteni a sudokut, legalább 17 számjegynek előre be kell lennie írva, ugyanakkor az előre megadott számjegyek száma nem feltétlen határozza meg a rejtvény nehézségi szintjét. Nagyon sok múlik ugyanis azon, hogy a megadott számjegyek hogyan helyezkednek el a rejtvényben, illetve hány egyforma számjegy van előre megadva.
# '''Megfejtési stratégiák:''' Több módon állhatunk neki a rejtvény megfejtésének, a következők lehetnek a tipikus stratégiák:
## Menjünk végig számonként! Először nézzük meg, hogy hova lehetne beírni az 1-est. Ehhez keressük meg a már előre beírt (vagy ha már részben megfejtettük, akkor az általunk is beírt) 1-es számjegyeket, és nézzük meg, hogy ezek alapján egyértelműen meg lehet-e határozni, hogy hova kerülhet még 1-es. Amelyiket tudjuk, írjuk be. Mindig 3 sort, illetve 3 oszlopot vizsgáljunk egyben! Ha már nem tudunk több 1-est beírni, akkor menjünk tovább a 2-es számra, majd így tovább a 9-esig. Az alábbi konkrét példában a már előre beírt 4-es számjegyek alapján például egyértelműen meghatározható, hogy a 3. sor 5. mezőjébe is 4-es kerül. A 4-től 6-ig lévő oszlopokban ugyanis már van 2 db 4-es, méghozzá a két szélső oszlopban. Ezért tudjuk, hogy csak a középső (5.) oszlopba kerülhet a 4-es. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a középső és alsó 3x3-as négyzetben már van 4-es, ezért csak a felső 3x3-as négyzetbe kerülhet. Az így meghatározott 3 mezőből ugyanakkor 2-ben már szerepel 1-1 számjegy (a 2-es, illetve a 9-es), ezért egyértelműen meghatározható a 4-es helye.
[[Fájl:Sudoku1.jpg|center]]
## Ha egy sorból, oszlopból vagy 3x3-as mezőből már csak néhány számjegy hiányzik, akkor nézzük meg, hogy melyek ezek, és próbáljuk meg beírni a megfelelő helyre. Nézzük az előző példát. A korábban leírt stratégiával beírtam néhány számjegyet (a képen kékkel jelölve), és így odáig jutottam, hogy az 5. oszlopban mindössze 2 db számjegy, az 1-es és a 3-as hiányzik. Először nézzük, hova tudnánk az 1-est beírni. A két szabad mező a 6., illetve 7. sorban van, ugyanakkor látjuk, hogy a 6. sorban már van egy 1-es (8. oszlop), ezért kizárásos alapon a 7. sorba írhatjuk be, így viszont a 6. sor üres mezőjébe egyértelműen a 3-as szám kerül.
[[Fájl:Sudoku2.jpg|center]]
## Váltogassuk a stratégiákat: ha az egyik stratégiával nem tudunk több számjegyet beírni, akkor térjünk át a másik stratégiára. Ezen kívül úgy is váltogathatjuk a technikákat, hogy ha az egyik módszerrel beírunk egy számjegyet, akkor azonnal megnézzük, hogy a másik módszerrel ez alapján tudunk-e beírni. A fenti példánál maradva: most, hogy az 5. oszlopba bekerült az 1-es és 3-as számjegy, visszatérünk az 1. stratégiára, és megnézzük, hogy az 1-es számjegy beírása meghatározza-e egyértelműen, hogy hova írhatunk még 1-es számjegyet. Ha az alsó 3 sort nézzük, az nem segít, ugyanis a 8-as és 9-es sorban továbbra sincs 1-es, vagyis itt még nem tudjuk egyértelműen meghatározni az 1-es helyét. Ezért nézzük az oszlopokat! Azt látjuk, hogy a középső 3 oszlop közül már az 5. és 6. oszlopban is van 1-es, így kizárólag a 4. oszlopba kerülhet a következő, méghozzá a felső 3x3-as négyzetbe, ugyanis mind az alsó, mind a középső négyzetben szerepel már az 1-es. A felső négyzetben ugyanakkor 2 üres cella van a 4. oszlopban. Vizsgáljuk meg ezt a két mezőt: 4. oszlop/1. sor, illetve 4. oszlop/2. sor. Azt látjuk, hogy az 1. sorban már szerepel az 1-es számjegy (3. oszlop), ezért kizárásos alapon marad a 4. oszlop/2. sorban található mező.
[[Fájl:Sudoku3.jpg|center]]
## Koncentráljunk egy mezőre! Nézzünk ki egy olyan mezőt, amelyhez tartozó sorban, oszlopban és 3x3-as négyzetben viszonylag sok számjegy van már beírva! Ez a mi estünkben a 6. oszlop/2. sor lesz. A 3x3-as blokkból mindössze a 3-as és 7-es számjegy hiányzik. Azt látjuk, hogy mindkettő kerülhetne ide, ugyanis sem a 2. sorban, sem a 6. oszlopban nem szerepel még a 3-as és a 7-es. Nézzük kicsit tovább! A 3x3-as blokkban még a 6. oszlop/3. sor cellája üres, ide ugyanúgy a 3-as és 7-es számok egyikét kell beírnunk. Viszont azt látjuk, hogy a 3. sorban már szerepel a 7-es (8. oszlop), ezért ebbe a mezőbe kizárásos alapon a 3-as, míg a 6. oszlop/2. sor cellájába a 7-es számjegyet kell beírnunk.
[[Fájl:Sudoku4.jpg|center]]
## Ezeket a technikákat alkalmazva és váltogatva eljuthatunk a végső megoldáshoz, ami esetünkben az alábbi:
[[Fájl:Sudoku5.jpg|center]]

== Tippek ==
* Vannak, akik segédszámokat is használnak, vagyis halványan, kisbetűvel beírják az egyes mezőkbe, hogy milyen számjegyek kerülhetnek oda, majd ahogy töltik ki a sudokut, sorra kihúzzák azokat a számjegyeket, melyeket időközben kizártak.
* A hagyományos sudoku mellett számos változata ismert a játéknak. Van például olyan verzió, amely több vagy kevesebb cellából áll (pl. 4x4-es, vagy 16x16-os). Emellett olyan verzió is van, ahol az átlókban sem lehetnek azonos számjegyek (ez a Sudoku X). Vannak olyan verziók is, amelyekben kis kacsacsőrök jelzik, hogy az adott mezőbe kerülő számjegy a szomszédos cellákhoz képest kisebb vagy nagyobb. A szamuráj szudoku pedig olyan, amikor több négyzetes sudokut egyesítünk. Így ha valaki már unja a hagyományos játékot, bőven van választék!

== Figyelmeztetések ==
* Ha túl sok segédszámot írunk be, firkássá válhat a táblánk, ami a kitöltést is megnehezíti. Ezért érdemes arra törekedni, hogy az egyértelmű számjegyeket írjuk be először, és ha így nem jutunk a rejtvény végére, akkor lehet esetleg a segédszámokkal próbálkozni.

== Amire szükséged lehet ==
* Sudoku rejtvény
* Toll vagy ceruza
* Logikus gondolkodás

== Kapcsolódó videók ==

<youtube>OtKxtvMUahA</youtube>

== Felhasznált források, kapcsolódó webcímek ==
* Saját gyakorlat
* [http://sudokuonline.hu/info/ Sudoku online]
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BAdoku Wikipédia: Szúdoku]

[[Kategória:Játék]]

[[Kategória:Játék]]

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 == Felhasznált források, kapcsolódó webcímek ==
 * Saját gyakorlat
-* [http://www.sudoku.hu Sudoku online] sudoku.hu
+* [http://sudokuonline.hu/info/ Sudoku online]
 * [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%BAdoku Wikipédia: Szúdoku]
 [[Kategória:Játék]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 == Hogyan kell megoldani egy Sudoku rejtvényt? ==
-A Sudoku (vagy Szúdoku) elnevezés a „Szúdzsi va dokusin ni kagiru” („A számjegyek csak egyszer szerepelhetnek.”) japán kifejezésből ered, bár maga a játék nem Japánból származik. A rejtvényt ugyanis a XX. század végén, egy amerikai magazin számára készítette Howard Garns keresztrejtvénygyártó a svájci matematikus, Leonhard Euler elmélete alapján. „Number Place”, azaz „Számok behelyettesítése” néven jelent meg 1979-ben a Dell Magazines hasábjain. Mára igen népszerűvé vált Európában is. A Sudoku megfejtéséhez elsősorban logikus gondolkodásra van szükség, de van néhány olyan stratégia, amit követhetünk a fejtés során.
+[[Fájl:Sudoku.jpg|right]]A Sudoku (vagy Szúdoku) elnevezés a „Szúdzsi va dokusin ni kagiru” („A számjegyek csak egyszer szerepelhetnek.”) japán kifejezésből ered, bár maga a játék nem Japánból származik. A rejtvényt ugyanis a XX. század végén, egy amerikai magazin számára készítette Howard Garns keresztrejtvénygyártó a svájci matematikus, Leonhard Euler elmélete alapján. „Number Place”, azaz „Számok behelyettesítése” néven jelent meg 1979-ben a Dell Magazines hasábjain. Mára igen népszerűvé vált Európában is. A Sudoku megfejtéséhez elsősorban logikus gondolkodásra van szükség, de van néhány olyan stratégia, amit követhetünk a fejtés során.
 == Lépések ==

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 # '''Megfejtési stratégiák:''' Több módon állhatunk neki a rejtvény megfejtésének, a következők lehetnek a tipikus stratégiák:
 ## Menjünk végig számonként! Először nézzük meg, hogy hova lehetne beírni az 1-est. Ehhez keressük meg a már előre beírt (vagy ha már részben megfejtettük, akkor az általunk is beírt) 1-es számjegyeket, és nézzük meg, hogy ezek alapján egyértelműen meg lehet-e határozni, hogy hova kerülhet még 1-es. Amelyiket tudjuk, írjuk be. Mindig 3 sort, illetve 3 oszlopot vizsgáljunk egyben! Ha már nem tudunk több 1-est beírni, akkor menjünk tovább a 2-es számra, majd így tovább a 9-esig. Az alábbi konkrét példában a már előre beírt 4-es számjegyek alapján például egyértelműen meghatározható, hogy a 3. sor 5. mezőjébe is 4-es kerül. A 4-től 6-ig lévő oszlopokban ugyanis már van 2 db 4-es, méghozzá a két szélső oszlopban. Ezért tudjuk, hogy csak a középső (5.) oszlopba kerülhet a 4-es. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a középső és alsó 3x3-as négyzetben már van 4-es, ezért csak a felső 3x3-as négyzetbe kerülhet. Az így meghatározott 3 mezőből ugyanakkor 2-ben már szerepel 1-1 számjegy (a 2-es, illetve a 9-es), ezért egyértelműen meghatározható a 4-es helye. [[Fájl:Sudoku1.jpg|center]]
-## Ha egy sorból, oszlopból vagy 3x3-as mezőből már csak néhány számjegy hiányzik, akkor nézzük meg, hogy melyek ezek, és próbáljuk meg beírni a megfelelő helyre. Nézzük az előző példát. A korábban leírt stratégiával beírtam néhány számjegyet (a képen kékkel jelölve), és így odáig jutottam, hogy az 5. oszlopban mindössze 2 db számjegy, az 1-es és a 3-as hiányzik. Először nézzük, hova tudnánk az 1-est beírni. A két szabad mező a 6., illetve 7. sorban van, ugyanakkor látjuk, hogy a 6. sorban már van egy 1-es (8. oszlop), ezért kizárásos alapon a 7. sorba írhatjuk be, így viszont a 6. sor üres mezőjébe egyértelműen a 3-as szám kerül.
+## Ha egy sorból, oszlopból vagy 3x3-as mezőből már csak néhány számjegy hiányzik, akkor nézzük meg, hogy melyek ezek, és próbáljuk meg beírni a megfelelő helyre. Nézzük az előző példát. A korábban leírt stratégiával beírtam néhány számjegyet (a képen kékkel jelölve), és így odáig jutottam, hogy az 5. oszlopban mindössze 2 db számjegy, az 1-es és a 3-as hiányzik. Először nézzük, hova tudnánk az 1-est beírni. A két szabad mező a 6., illetve 7. sorban van, ugyanakkor látjuk, hogy a 6. sorban már van egy 1-es (8. oszlop), ezért kizárásos alapon a 7. sorba írhatjuk be, így viszont a 6. sor üres mezőjébe egyértelműen a 3-as szám kerül. [[Fájl:Sudoku2.jpg|center]]
-[[Fájl:Sudoku2.jpg|center]]
+## Váltogassuk a stratégiákat: ha az egyik stratégiával nem tudunk több számjegyet beírni, akkor térjünk át a másik stratégiára. Ezen kívül úgy is váltogathatjuk a technikákat, hogy ha az egyik módszerrel beírunk egy számjegyet, akkor azonnal megnézzük, hogy a másik módszerrel ez alapján tudunk-e beírni. A fenti példánál maradva: most, hogy az 5. oszlopba bekerült az 1-es és 3-as számjegy, visszatérünk az 1. stratégiára, és megnézzük, hogy az 1-es számjegy beírása meghatározza-e egyértelműen, hogy hova írhatunk még 1-es számjegyet. Ha az alsó 3 sort nézzük, az nem segít, ugyanis a 8-as és 9-es sorban továbbra sincs 1-es, vagyis itt még nem tudjuk egyértelműen meghatározni az 1-es helyét. Ezért nézzük az oszlopokat! Azt látjuk, hogy a középső 3 oszlop közül már az 5. és 6. oszlopban is van 1-es, így kizárólag a 4. oszlopba kerülhet a következő, méghozzá a felső 3x3-as négyzetbe, ugyanis mind az alsó, mind a középső négyzetben szerepel már az 1-es. A felső négyzetben ugyanakkor 2 üres cella van a 4. oszlopban. Vizsgáljuk meg ezt a két mezőt: 4. oszlop/1. sor, illetve 4. oszlop/2. sor. Azt látjuk, hogy az 1. sorban már szerepel az 1-es számjegy (3. oszlop), ezért kizárásos alapon marad a 4. oszlop/2. sorban található mező. [[Fájl:Sudoku3.jpg|center]]
-## Váltogassuk a stratégiákat: ha az egyik stratégiával nem tudunk több számjegyet beírni, akkor térjünk át a másik stratégiára. Ezen kívül úgy is váltogathatjuk a technikákat, hogy ha az egyik módszerrel beírunk egy számjegyet, akkor azonnal megnézzük, hogy a másik módszerrel ez alapján tudunk-e beírni. A fenti példánál maradva: most, hogy az 5. oszlopba bekerült az 1-es és 3-as számjegy, visszatérünk az 1. stratégiára, és megnézzük, hogy az 1-es számjegy beírása meghatározza-e egyértelműen, hogy hova írhatunk még 1-es számjegyet. Ha az alsó 3 sort nézzük, az nem segít, ugyanis a 8-as és 9-es sorban továbbra sincs 1-es, vagyis itt még nem tudjuk egyértelműen meghatározni az 1-es helyét. Ezért nézzük az oszlopokat! Azt látjuk, hogy a középső 3 oszlop közül már az 5. és 6. oszlopban is van 1-es, így kizárólag a 4. oszlopba kerülhet a következő, méghozzá a felső 3x3-as négyzetbe, ugyanis mind az alsó, mind a középső négyzetben szerepel már az 1-es. A felső négyzetben ugyanakkor 2 üres cella van a 4. oszlopban. Vizsgáljuk meg ezt a két mezőt: 4. oszlop/1. sor, illetve 4. oszlop/2. sor. Azt látjuk, hogy az 1. sorban már szerepel az 1-es számjegy (3. oszlop), ezért kizárásos alapon marad a 4. oszlop/2. sorban található mező.
+## Koncentráljunk egy mezőre! Nézzünk ki egy olyan mezőt, amelyhez tartozó sorban, oszlopban és 3x3-as négyzetben viszonylag sok számjegy van már beírva! Ez a mi estünkben a 6. oszlop/2. sor lesz. A 3x3-as blokkból mindössze a 3-as és 7-es számjegy hiányzik. Azt látjuk, hogy mindkettő kerülhetne ide, ugyanis sem a 2. sorban, sem a 6. oszlopban nem szerepel még a 3-as és a 7-es. Nézzük kicsit tovább! A 3x3-as blokkban még a 6. oszlop/3. sor cellája üres, ide ugyanúgy a 3-as és 7-es számok egyikét kell beírnunk. Viszont azt látjuk, hogy a 3. sorban már szerepel a 7-es (8. oszlop), ezért ebbe a mezőbe kizárásos alapon a 3-as, míg a 6. oszlop/2. sor cellájába a 7-es számjegyet kell beírnunk. [[Fájl:Sudoku4.jpg|center]]
-[[Fájl:Sudoku3.jpg|center]]
+## Ezeket a technikákat alkalmazva és váltogatva eljuthatunk a végső megoldáshoz, ami esetünkben az alábbi: [[Fájl:Sudoku5.jpg|center]]
 == Tippek ==