Hivatkozni a szakdolgozatban - Laptörténet

46.107.243.34: /* A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk */

2014-02-13T19:44:41Z

‎A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk

46.107.243.34: /* A hivatkozás fajtái */

2014-02-13T19:32:51Z

‎A hivatkozás fajtái

46.107.243.34: /* A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk */

2014-02-13T10:21:22Z

‎A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk

46.107.243.34: /* Lépések */

2014-02-13T10:18:39Z

‎Lépések

46.107.243.34: /* Lépések */

2014-02-13T10:17:44Z

‎Lépések

BoglarkaS: /* Amire szükséged lehet */

2014-02-13T09:58:52Z

‎Amire szükséged lehet

BoglarkaS: /* Lépések */

2014-02-13T09:57:15Z

‎Lépések

BoglarkaS: /* Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban? */

2014-02-13T08:31:11Z

‎Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban?

Mező: /* Kapcsolódó források, hivatkozások */

2014-02-12T23:28:30Z

‎Kapcsolódó források, hivatkozások

Mező: /* Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban? */

2014-02-12T23:25:43Z

‎Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban?

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 === A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk ===
-# '''Könyvből''' származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, Kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
+# '''Könyvből''' származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
 # '''Folyóiratból''' vagy egy '''könyv egyik fejezetéből''' származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
-# '''World Wide Web-ről''' származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben az megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
+# '''World Wide Web-ről''' származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben a megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
 === A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma ===

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 # '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget idézőjelben kell feltüntetnünk az alábbi formában: '''a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézet oldalszáma, amit ponttal zárjunk le.''' Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
 # '''Tartalmi hivatkozás''': ilyenkor egy szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át, ám a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
-# Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)
+# '''Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása''': a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)
 === A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma) ===
 # Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján.

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 === A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk ===
-# Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, Kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
+# '''Könyvből''' származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, Kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
-# Folyóiratból vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
+# '''Folyóiratból''' vagy egy '''könyv egyik fejezetéből''' származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
-# World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben az megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
+# '''World Wide Web-ről''' származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben az megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
 === A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma ===
 # Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zárójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézett oldalt(oldalakat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 # Jellemzően a dolgozat írása során '''adott szövegrészekre''' kell majd hivatkoznunk (ez lehet akár egy '''könyv''', akár egy '''folyóirat''').
 # A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: '''szó szerinti idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok''' és '''diagramok''' hivatkozása.
-# A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: a '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles'''(az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma.
+# A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: a '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles''' (az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma.
 === A hivatkozás fajtái ===
 # '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget idézőjelben kell feltüntetnünk az alábbi formában: '''a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézet oldalszáma, amit ponttal zárjunk le.''' Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 # '''Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk:''' a dolgozat írása közben számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozás- és forrásmegjelölést alkalmaznunk.
 # Jellemzően a dolgozat írása során '''adott szövegrészekre''' kell majd hivatkoznunk (ez lehet akár egy '''könyv''', akár egy '''folyóirat''').
-# A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: szó szerinti idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok és diagramok hivatkozása.
+# A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: '''szó szerinti idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok''' és '''diagramok''' hivatkozása.
 # A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: a '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles'''(az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma.
 === A hivatkozás fajtái ===

@@ 55. sor: / 55. sor: @@
 * Konzulens
 * Helyesírási szótár
-* Korrektúrázó segéd (egy jó helyesen író személy, avagy újságíró/szerkesztő)
+* Korrektúrázó segéd (egy jó helyesírású személy vagy egy újságíró/szerkesztő)
 == Figyelmeztetések ==

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 == Lépések ==
-# '''Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk:''' a dolgozat írása közben, számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozást, és a forrás megjelölést alkalmaznunk.
+# '''Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk:''' a dolgozat írása közben számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozás- és forrásmegjelölést alkalmaznunk.
-# Jellemzően a dolgozat írása során, '''adott szövegrészekre''' kell majd többnyire hagyatkoznunk. Ezt akár egy '''könyvből''', akár egy '''folyóiratból''' olvasott formájában kell az adott szerzőre, avagy adott könyvre, könyvrészletre lehivatkoznunk.
+# Jellemzően a dolgozat írása során '''adott szövegrészekre''' kell majd hivatkoznunk (ez lehet akár egy '''könyv''', akár egy '''folyóirat''').
-# szakdolgozatban az  hivatkozást használnak: a szó szerinti, a tartalmi, és a Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása.
+# A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: szó szerinti idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok és diagramok hivatkozása.
-# A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles'''(az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma.
+# A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: a '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles'''(az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma.
 === A hivatkozás fajtái ===
-# '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget idézőjelbe kell feltüntetnünk, az alábbi formában: '''a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézett oldalszáma, amit ponttal zárjunk le.''' Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
+# '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget idézőjelben kell feltüntetnünk az alábbi formában: '''a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézet oldalszáma, amit ponttal zárjunk le.''' Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
-# '''Tartalmi hivatkozás''': ilyenkor a más szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át - hivatkozásban a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
+# '''Tartalmi hivatkozás''': ilyenkor egy szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át, ám a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
 # Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)
 === A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma) ===
 # Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján.
 # A lábjegyzet tartalma lehet '''kiegészítő háttér információ''', '''a szerző megjegyzése''', illetve '''állításra''' vagy '''idézetre vonatkozó pontos hivatkozás''' - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni.
-# '''Jelölése''': csillag (*), vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1).
+# '''Jelölése''': csillag (*) vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1).
 # '''A lábjegyzet beszúrása''':
-#* [[Fájl:Lj.jpg|right|250px]]A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.
+#* [[Fájl:Lj.jpg|right|250px]]A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.
-#* A 2003 utáni Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rublika áll a rendelkezésünkre.
+#* A 2003 utáni Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rubrika áll a rendelkezésünkre.
 #* A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon.
-#* [[Fájl:Lábjegyzet.GIF|right|250px]]Nyissuk le a hivatkozás rublikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.
+#* [[Fájl:Lábjegyzet.GIF|right|250px]]Nyissuk le a hivatkozás rubrikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.
 #* Írjuk be a szöveget.
 === A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk ===
 # Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, Kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
-# Folyóiratból, vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
+# Folyóiratból vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
 # World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben az megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
 === A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma ===
-# Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zórójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézet oldalt(akat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).
+# Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zárójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézett oldalt(oldalakat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).
 # Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15).
-# Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(ket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012).
+# Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(társszerzőket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012).
-# Ha kettős nevű szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztástással jelöljük. Pl.: (Hoffmann-Riem, 2013).
+# Ha kettő szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztással jelöljük a nevüket, pl. (Hoffmann-Riem, 2013).
 # Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999).
-# Hogyha az eredeti könyvben is szerpel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).
+# Hogyha az eredeti könyvben is szerepel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).
-# Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újrakiadott több kiadása is, akkor a legleső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999).
+# Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újra kiadott publikációja is, akkor a legelső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999).
 === A hivatkozás fontos elemei ===
-# A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolodó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: '''hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok'''.
+# A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolódó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: '''hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok'''.
 # '''Csak egyféle hivatkozást használjunk''' a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás.
-# Amennyiben a szakdolgozatíró '''más szerzők megállapításaira''' (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodunk, hivatkoznunk kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.
+# Amennyiben a szakdolgozatíró '''más szerzők megállapításaira''' (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkoznunk kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.
-# Amikor '''nem saját háttértudást, gondolatokat, tényket írunk''', csak saját szavakkal közüljük le, abbam az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg.
+# Amikor '''nem saját háttértudásunkat, gondolatainkat vagy tényeket írunk''', csak saját szavakkal közöljük le, abban az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg.
-# Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, mint, hogy valamit saját gondolatként tüntess fel és így plágium vétségét kövessd el.
+# Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, minthogy valamit saját gondolatként tüntessünk fel, és így plágiumvétséget kövessünk el.
 # Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át.
-# Ne írj bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova se.
+# Ne írjunk bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova.
 # '''Lábjegyzetnél 10-es méretet''' használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk.
 === Mi számít plágiumnak? ===
-# '''Plágiumnak minősül''', ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint, vagy átdolgozva, a forrás feltüntetése, vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondlatként tüntetnénk fel.
+# '''Plágiumnak minősül''', ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint vagy átdolgozva a forrás feltüntetése vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondolatként tüntetnénk fel.
 # Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell. Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 [[Fájl:Diploma.jpg|right|250px]]
-Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek a évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozatnak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a '''hivatkozások''' helyesen legyenek megjelölve. '''Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.''' Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: '''a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok''' hivatkozása. Ezen kívül a '''felhasznált irodalomra''' is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. A legtöbbször lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell szakdolgozatot írni:[http://www.hogyankell.hu/Szakdolgozatot_%C3%ADrni]. Lássuk most, hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni!
+Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek az évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozatnak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a '''hivatkozások''' helyesen legyenek megjelölve. '''Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.''' Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: '''a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok''' hivatkozása. Ezen kívül a '''felhasznált irodalomra''' is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. Legtöbbször a lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell szakdolgozatot írni:[http://www.hogyankell.hu/Szakdolgozatot_%C3%ADrni]. Most lássuk, hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni!
 == Lépések ==

@@ 73. sor: / 73. sor: @@
 * [http://www.kodolanyi.hu/lib/Szakdolgozatok/Szakdolihivatkozas.pdf KJF szakdolgozati mellékletének hivatkozási része.]
 * [http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/labjegyzetek-es-vegjegyzetek-beszurasa-vagy-torlese-HP001226522.aspx#BM1 A lábjegyzet beszúrása Wordben.]
 [[Kategória:Oktatás]]