Címet adni - Laptörténet

JViki, 2012. december 11., 09:45-n

2012-12-11T09:45:30Z

JViki: Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell címet adni? == right Bármilyen szövegről, kép- vagy hanganyagról van szó, sokak szerint a legnehezebb pillanat az, amikor cí…”

2012-12-11T09:43:12Z

Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell címet adni? == right Bármilyen szövegről, kép- vagy hanganyagról van szó, sokak szerint a legnehezebb pillanat az, amikor cí…”

Új lap

== Hogyan kell címet adni? ==

[[Fájl:cimadas.jpg|right]]

Bármilyen szövegről, kép- vagy hanganyagról van szó, sokak szerint a legnehezebb pillanat az, amikor címet kell adni a kész műnek. Ez természetesen nagyban függ attól, hogy milyen céllal, milyen közönségnek készül az anyag, de az alábbi tanácsok segíthetnek jobbá tenni a címet.

== Lépések ==

# Foglald össze a lényeget! A jó címből mindig lehet következtetni arra, hogy mi következik utána – milyen stílusú lesz a film, vagy mi szerepel majd a fogalmazásban. Ezért akkor érdemes címet adni, ha már tudod, mit akarsz elmondani. Ha sokkal korábban kell megadnod a címet, minthogy elkészítenéd magát az anyagot (jellemzően ez a helyzet a szakdolgozatoknál), akkor is próbáld megragadni a lényeget, és ezt leírni pár szóval (például: Karinthy korai műveinek elemzése). Lehet, hogy így még nem lesz frappáns a cím, de biztosan nem okoz majd csalódást.
# Legyél figyelemfelkeltő! Általában nem csak az összefoglalás, hanem a figyelemfelkeltés is a cím feladata – gondolj arra, hogy amikor a hírportálok címlapját böngészed, te is általában a címeket olvasod el. Ezért próbálj olyan címet adni, amit sokan érdekesnek találnak – ehhez jó, ha kiemelsz valamilyen izgalmas eseményt vagy furcsa, szokatlan dolgot (miközben nem térsz el túlságosan a tárgytól). Nem baj, ha kicsit hatásvadász vagy – inkább a címben túlozz egy kicsit, mint később a tényanyagban! Az „Érdekes kutyabemutató a falunapon” cím helyett például használd ezt: „Tacskó kapta el a csibészt”.
# Rövidíts! Egy jó cím maximum 5-6 szóból áll. Ha ennél hosszabb egy cím, gondold át, hogyan tudnád ugyanezt rövidebben mondani, feltétlenül szükség van-e minden szóra. Például azt, hogy „Húsevő növények gondozása és szaporítása a lakásban” mondhatod így is: „Húsevő növények a lakásban”.
# Csak magyarul! Ha nem egy szűk szakmai csoportnak vagy hozzáértőknek írsz, hanem nagyobb közönségnek, akkor próbálj olyan kifejezéseket használni, amit mindenki megért. Kerüld az idegen szavakat, a rövidítéseket, a szlenget, a szakmai kifejezéseket. Ha a „Warezolás miatt jegelték” helyett az a cím, hogy „Internetes kalózkodásért letöltendő börtön”, valószínűleg többen értik, miről szól a hír.
# Cselekvő, aktív módban! A címet az teszi igazán „élővé”, ha igét is írsz bele. A „Hatalmas tüntetés a minisztérium előtt” cím helyett ez a változat jobban átélhető: „Ezrek tiltakoznak az adóemelés ellen”. Kerüld a passzív szerkezeteket (példa: Megszavazták a földreformot – Indulhat a földosztás). Ha lehet, inkább jelen időt használj, a múlt idő távolinak tűnteti fel a cselekményt.
# Mellőzd az írásjeleket! Ha címként szolgáló mondatban vesszőt kell használni, az azt jelenti, hogy túl hosszú – próbáld meg rövidíteni! A mondatvégi írásjeleket is érdemes kerülni, vagyis ha lehet, ne használj felkiáltójelet (ez erőszakosságot, durvaságot sugall), és kérdőjelet se (a címben alkalmazott kérdés bizonytalanná teszi az egész anyag mondanivalóját).
# Óvatosan az idézettel! Verseknél gyakori, hogy egy-egy hangsúlyos vagy visszatérő sor válik címmé (pl. Kosztolányi Dezső: Azon az éjjel). Hivatalos vagy tudományos szövegben azonban az idézet használata egyáltalán nem jellemző, és hírekben is csak akkor használják, ha nagyon erős, nagyon fontos dologról van szó (pl. a miniszterelnök bejelenti, hogy „Nem lesz áremelés!”).
# Használj alcímet! Ha esetleg nem tudod néhány frappáns szóval kifejezni a mondanivalódat, inkább használj egy figyelemfelkeltő, rövid főcímet, és egy alcímet, amivel kiegészíted és megmagyarázod a főcím jelentését (például: Hol repül a kismadár? – Objektívek töréshibáinak szoftveres javítási lehetőségei tükörreflexes fényképezőgépekben).

== Tippek ==

* Tanulj az újságíróktól! Főleg az interneten nagy a hírversenynek nevezett jelenség: mivel az olvasók csak átfutják a hírportálok címlapját, és ha nem látnak érdekes címet, már tovább is kattintanak, a szerkesztők próbálják minél érdekesebb címekkel felkelteni az érdeklődésüket. Ha jó címeket akarsz írni, rendszeresen hasonlítsd össze, hogy egy-egy témáról hogyan számolnak be a legfontosabb portálok, milyen címeket adtak a cikkeknek – ebből nagyon sok trükköt lehetsz el.
* Gyakorolj! Minél több anyagnak adsz címet, minél többször gondolkozol azon, hogy tudod a mondanivalódat tömören, mégis frappánsan megfogalmazni, annál könnyebben fog menni. Használj ki minden alkalmat – ha például blogot írsz, ne csak a dátummal különböztesd meg a bejegyzéseidet, hanem minden írásnak adj külön címet is.

== Amire szükséged lehet ==

* Jó szókincs
* Egy kis kreativitás

== Figyelmeztetések ==

* Mint minden kreatív dolog esetén, a címek megítélésével kapcsolatban is sokat számít az egyéni ízlés. Ne sértődj meg, ha valaki azt mondja, ő más címet adott volna a munkádnak! Ha vannak objektív érvei, hallgasd meg – de lehet, hogy csak más az ízlésetek, amit el kell fogadni.

== Források, hivatkozások ==

* [http://www.sakkom.hu/blog/2011/05/16/mindent-elso-blikkre/ A jó cím legfőbb jellemzői egy pr ügynökségtől]
* [http://www.origo.hu/filmklub/blog/osszeallitas/20121207-magyar-filmcimek-szuletese-a-forgalmazoknal-eroszakik-a-quantum-csendje.html Hogyan születnek a magyar filmcímek?]

[[Kategória:Munka-karrier]]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 == Lépések ==
-# Foglald össze a lényeget! A jó címből mindig lehet következtetni arra, hogy mi következik utána – milyen stílusú lesz a film, vagy mi szerepel majd a fogalmazásban. Ezért akkor érdemes címet adni, ha már tudod, mit akarsz elmondani. Ha sokkal korábban kell megadnod a címet, minthogy elkészítenéd magát az anyagot (jellemzően ez a helyzet a szakdolgozatoknál), akkor is próbáld megragadni a lényeget, és ezt leírni pár szóval (például: Karinthy korai műveinek elemzése).  Lehet, hogy így még nem lesz frappáns a cím, de biztosan nem okoz majd csalódást.
+# '''Foglald össze a lényeget!''' A jó címből mindig lehet következtetni arra, hogy mi következik utána – milyen stílusú lesz a film, vagy mi szerepel majd a fogalmazásban. Ezért akkor érdemes címet adni, ha már tudod, mit akarsz elmondani. Ha sokkal korábban kell megadnod a címet, minthogy elkészítenéd magát az anyagot (jellemzően ez a helyzet a szakdolgozatoknál), akkor is próbáld megragadni a lényeget, és ezt leírni pár szóval (például: Karinthy korai műveinek elemzése).  Lehet, hogy így még nem lesz frappáns a cím, de biztosan nem okoz majd csalódást.
-# Legyél figyelemfelkeltő! Általában nem csak az összefoglalás, hanem a figyelemfelkeltés is a cím feladata – gondolj arra, hogy amikor a hírportálok címlapját böngészed, te is általában a címeket olvasod el. Ezért próbálj olyan címet adni, amit sokan érdekesnek találnak – ehhez jó, ha kiemelsz valamilyen izgalmas eseményt vagy furcsa, szokatlan dolgot (miközben nem térsz el túlságosan a tárgytól). Nem baj, ha kicsit hatásvadász vagy – inkább a címben túlozz egy kicsit, mint később a tényanyagban! Az „Érdekes kutyabemutató a falunapon” cím helyett például használd ezt: „Tacskó kapta el a csibészt”.
+# '''Legyél figyelemfelkeltő!''' Általában nem csak az összefoglalás, hanem a figyelemfelkeltés is a cím feladata – gondolj arra, hogy amikor a hírportálok címlapját böngészed, te is általában a címeket olvasod el. Ezért próbálj olyan címet adni, amit sokan érdekesnek találnak – ehhez jó, ha kiemelsz valamilyen izgalmas eseményt vagy furcsa, szokatlan dolgot (miközben nem térsz el túlságosan a tárgytól). Nem baj, ha kicsit hatásvadász vagy – inkább a címben túlozz egy kicsit, mint később a tényanyagban! Az „Érdekes kutyabemutató a falunapon” cím helyett például használd ezt: „Tacskó kapta el a csibészt”.
-# Rövidíts! Egy jó cím maximum 5-6 szóból áll. Ha ennél hosszabb egy cím, gondold át, hogyan tudnád ugyanezt rövidebben mondani, feltétlenül szükség van-e minden szóra. Például azt, hogy „Húsevő növények gondozása és szaporítása a lakásban” mondhatod így is: „Húsevő növények a lakásban”.
+# '''Rövidíts!''' Egy jó cím maximum 5-6 szóból áll. Ha ennél hosszabb egy cím, gondold át, hogyan tudnád ugyanezt rövidebben mondani, feltétlenül szükség van-e minden szóra. Például azt, hogy „Húsevő növények gondozása és szaporítása a lakásban” mondhatod így is: „Húsevő növények a lakásban”.
-# Csak magyarul! Ha nem egy szűk szakmai csoportnak vagy hozzáértőknek írsz, hanem nagyobb közönségnek, akkor próbálj olyan kifejezéseket használni, amit mindenki megért. Kerüld az idegen szavakat, a rövidítéseket, a szlenget, a szakmai kifejezéseket. Ha a „Warezolás miatt jegelték” helyett az a cím, hogy „Internetes kalózkodásért letöltendő börtön”, valószínűleg többen értik, miről szól a hír.
+# '''Csak magyarul!''' Ha nem egy szűk szakmai csoportnak vagy hozzáértőknek írsz, hanem nagyobb közönségnek, akkor próbálj olyan kifejezéseket használni, amit mindenki megért. Kerüld az idegen szavakat, a rövidítéseket, a szlenget, a szakmai kifejezéseket. Ha a „Warezolás miatt jegelték” helyett az a cím, hogy „Internetes kalózkodásért letöltendő börtön”, valószínűleg többen értik, miről szól a hír.
-# Cselekvő, aktív módban! A címet az teszi igazán „élővé”, ha igét is írsz bele. A „Hatalmas tüntetés a minisztérium előtt” cím helyett ez a változat jobban átélhető: „Ezrek tiltakoznak az adóemelés ellen”. Kerüld a passzív szerkezeteket (példa: Megszavazták a földreformot – Indulhat a földosztás). Ha lehet, inkább jelen időt használj, a múlt idő távolinak tűnteti fel a cselekményt.
+# '''Cselekvő, aktív módban!''' A címet az teszi igazán „élővé”, ha igét is írsz bele. A „Hatalmas tüntetés a minisztérium előtt” cím helyett ez a változat jobban átélhető: „Ezrek tiltakoznak az adóemelés ellen”. Kerüld a passzív szerkezeteket (példa: Megszavazták a földreformot – Indulhat a földosztás). Ha lehet, inkább jelen időt használj, a múlt idő távolinak tűnteti fel a cselekményt.
-# Mellőzd az írásjeleket! Ha címként szolgáló mondatban vesszőt kell használni, az azt jelenti, hogy túl hosszú – próbáld meg rövidíteni! A mondatvégi írásjeleket is érdemes kerülni, vagyis ha lehet, ne használj felkiáltójelet (ez erőszakosságot, durvaságot sugall), és kérdőjelet se (a címben alkalmazott kérdés bizonytalanná teszi az egész anyag mondanivalóját).
+# '''Mellőzd az írásjeleket!''' Ha címként szolgáló mondatban vesszőt kell használni, az azt jelenti, hogy túl hosszú – próbáld meg rövidíteni! A mondatvégi írásjeleket is érdemes kerülni, vagyis ha lehet, ne használj felkiáltójelet (ez erőszakosságot, durvaságot sugall), és kérdőjelet se (a címben alkalmazott kérdés bizonytalanná teszi az egész anyag mondanivalóját).
-# Óvatosan az idézettel! Verseknél gyakori, hogy egy-egy hangsúlyos vagy visszatérő sor válik címmé (pl. Kosztolányi Dezső: Azon az éjjel). Hivatalos vagy tudományos szövegben azonban az idézet használata egyáltalán nem jellemző, és hírekben is csak akkor használják, ha nagyon erős, nagyon fontos dologról van szó (pl. a miniszterelnök bejelenti, hogy „Nem lesz áremelés!”).
+# '''Óvatosan az idézettel!''' Verseknél gyakori, hogy egy-egy hangsúlyos vagy visszatérő sor válik címmé (pl. Kosztolányi Dezső: Azon az éjjel). Hivatalos vagy tudományos szövegben azonban az idézet használata egyáltalán nem jellemző, és hírekben is csak akkor használják, ha nagyon erős, nagyon fontos dologról van szó (pl. a miniszterelnök bejelenti, hogy „Nem lesz áremelés!”).
-# Használj alcímet! Ha esetleg nem tudod néhány frappáns szóval kifejezni a mondanivalódat, inkább használj egy figyelemfelkeltő, rövid főcímet, és egy alcímet, amivel kiegészíted és megmagyarázod a főcím jelentését (például: Hol repül a kismadár? – Objektívek töréshibáinak szoftveres javítási lehetőségei tükörreflexes fényképezőgépekben).
+# '''Használj alcímet!''' Ha esetleg nem tudod néhány frappáns szóval kifejezni a mondanivalódat, inkább használj egy figyelemfelkeltő, rövid főcímet, és egy alcímet, amivel kiegészíted és megmagyarázod a főcím jelentését (például: Hol repül a kismadár? – Objektívek töréshibáinak szoftveres javítási lehetőségei tükörreflexes fényképezőgépekben).
 == Tippek ==