Beszédet írni - Laptörténet

89.132.44.47: /* Hogyan kell beszédet írni? */

2017-01-31T09:41:13Z

‎Hogyan kell beszédet írni?

Luciaslow: /* Lépések */

2014-02-14T09:04:17Z

‎Lépések

Luciaslow: /* Lépések */

2014-02-14T09:03:14Z

‎Lépések

Luciaslow: Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell beszédet írni? == right Az élet mindannyiunk számára hozhat olyan helyzeteket, amikor kisebb-nagyobb közönség előtt kell megs…”

2014-02-14T09:01:42Z

Új oldal, tartalma: „== Hogyan kell beszédet írni? == right Az élet mindannyiunk számára hozhat olyan helyzeteket, amikor kisebb-nagyobb közönség előtt kell megs…”

Új lap

== Hogyan kell beszédet írni? ==
[[Fájl:beszed.jpg|right]]

Az élet mindannyiunk számára hozhat olyan helyzeteket, amikor kisebb-nagyobb közönség előtt kell megszólalnunk, beszédet mondanunk. Sokan ilyen esetben – természetesen nem ok nélkül – megijednek.
Azonban ha te úgy érzed, nincs okod félni és nem szeretnél hasznos praktikákat olvasni arról, hogyan lehetsz hiteles, meggyőző és mivel érheted el, hogy a közönség akár évek múlva is emlékezzen rád, akkor kérlek, ne olvass tovább!
Itt maradtál, köszönöm. Vágjunk is bele!

== Lépések ==

# Alapvető szabály, hogy a beszéd elkészítése nem a szöveg megírásával kezdődik!
Az első lépés mindenképpen az legyen, hogy ismerd meg minél jobban a közönséget! Szerezd meg ehhez a maximális információt! Kihez/kikhez fogsz szólni? Milyen háttértudással rendelkezik a hallgatóság? Hogyan viszonyulnak az adott témához?
Magáról a beszédről még mindig szó sem esett, ami nem véletlen. Nem szaporítani szeretném a szavakat, nem is rabolni az idődet, csupán fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az első nem te vagy, hanem a közönség! A helytelenül megválasztott stratégia és a hallgatóságról való információgyűjtés elmaradása végzetes hibához vezethet!
# Miután meggyőződtél arról, hogy mindent tudsz közönségedről, most jössz te.
Ezen a ponton veheted elő a témát. El kell döntened, hogy hogyan is állsz hozzá, mi az álláspontod/véleményed ezzel kapcsolatban. Csak akkor tudsz hiteles lenni, ha valóban azt mondod, amit te magad gondolsz róla. A közönség ezt érezni fogja, és kizárólag hitelességgel tudsz meggyőző lenni.
Tanácsos továbbá megfogalmazni beszéded célját.
Mit akarsz elérni? Milyen típusú beszédet fogsz mondani? Milyen funkciója, szerepe van mondandódnak? (szórakoztatás, információátadás, meggyőzés, stb.)
# Egyszerűnek és banálisnak tűnhet, mégis fontos szabály, hogy a beszédnek három fő része van: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Sokan itt rontják el a dolgot. Megörülnek, hogy nem lesz nehéz dolgom, elkezdem, aztán tárgyalás majd vége. Ehelyett érdemes inkább először találni egy fő ötletet – az alapján, amit a közönségről és saját álláspontodról tudsz. Jogosan merül fel a kérdés, hogy rendben, de honnan merítsek ötletet?
Erre jó tipp: hasonló témában írt cikkeket olvasni, beszédeket hallgatni, adatokat gyűjteni. Azonban ennél is eredményezőbb lehet, ha saját, múltbéli tapasztalataidra hagyatkozol. Milyen benyomások értek az adott területen, vagy mi az, ami elsőre eszedbe jut róla!
# Ha ismered a közönséget, saját álláspontod, és van ötleted is, akkor kezdheted el a beszéd írását. Itt szeretném leszögezni, hogy a beszéd sikere vagy éppen sikertelensége az első 10 másodpercben dől el. Ha azt szeretnéd, hogy előbbi érvényesüljön, érdemes a bevezetőt két részre osztani: a bevezető első pár mondata illetve annak többi része. Ennek hosszát nagyjából úgy kell elképzelni, hogy az egész bevezetés ne legyen több mint a teljes beszéd 10 %-a. A legfontosabb szempont az első mondatnál/mondatoknál az, hogy legyen figyelemfelkeltő, valamint teremtse meg a beszéd alapvető hangulatát. Hasznos tipp erre: használj rövid, pár szavas mondatot, próbálj az érzelmekre/érzékszervekre hatni.
Teremts ezzel egy olyan pillanatot, melyben szinte megáll a levegő. Ha ezzel sikerül megfognod a közönséged, nyert ügyed van! A bevezetőt folytathatod a téma megjelölésével, de figyelj arra, hogy ez se legyen száraz, vontatott. Ennek elkerülésére egy jó tanács: használj történetet!
# Ezek után következhet a tárgyalás, mely a beszéd „legkényesebb” része, hiszen itt van a legnagyobb esélye a hallgatóság „elvesztésének”. Felsorolhatod érveidet, ismertetheted álláspontodat, de a legfontosabb a koherencia! Maradjon a szöveg érthető, egyszerű és követhető. A monotonitást el tudod kerülni egy kis humorral. De véletlenül se úgy csináld, hogy leülsz, és hosszasan töröd magad, hogy na, ide kellene valami jópofa, és az első szembejövő viccet bemásolod. Csak akkor használd ezt az eszközt, ha odaillő, és spontán módon érkezik – akkor viszont mindenképpen.
# A befejezés sok szempontból hasonlít a bevezetésre. Többen úgy vélik, ha ezt a kettőt jól megírod, az már fél siker. Ez esetben is érvényes, hogy az érzelmekre kell hatnod. Jó tanács: a befejezésnek kapcsolódnia kell a bevezetéshez, ettől lesz kerete a beszédnek. Használhatsz idézetet, vagy akár egy olyan mondatot, mely visszacsatolás a kezdő gondolathoz. Ha úgy érzed, kész a szöveg, olvasd át a lehető legtöbbször, egyszerűsítsd le ahol szükséges, ne felejtsd, a legfontosabb, hogy a hallgatóság végig követni tudjon. Ha ezzel is megvagy, mondd el a beszédet a lehető legtöbbször magadban – hangosan is, de akár valamelyik ismerősöd/családtagod előtt.

== Tippek ==
*Ha a fentieket lelkiismeretesen megteszed, magabiztos leszel, ami elengedhetetlen egy sikeres előadáshoz. Legyen célod, hogy a hallgatóság a beszéded után még akár órákig is gondolkodjon a hallottakon, indíts el bennük valamit. Ha ez megvalósul, sikeres voltál.
* Már csak egy dolgod van; élvezni a tapsot!

== Amire szükséged lehet ==
* Szükséged van egy kis energiára, illetve megfelelő mennyiségű időre a felkészüléshez.
* Ha hozzád közel álló témáról van szó, akkor könnyebb dolgod van, de ha nincs sok ismereted vele kapcsolatban, akkor a háttéranyag gyűjtésére is időt és figyelmet kell fordítanod.
* A legfontosabb, lelkesedés!

== Figyelmeztetések ==
* Az előkészületek majdhogynem olyan fontosak, mint maga a szöveg! Tudj meg mindent a hallgatóságról, alakítsd ki álláspontod a témával kapcsolatban, legyen a szöveg koherens és könnyen követhető, próbálj az érzelmekre hatni.
* Fontos figyelni továbbá arra, hogy beszéded ne váljon vontatottá, unalmassá, ennek elkerülésére használd a humort. Ha ezeket a lépéseket betartod, biztos sikered lesz.

== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* A cikk a Budapesti Corvinus Egyetem retorika műhelyén elsajátított ismeretek alapján íródott.

[[Kategória:Művészet-kultúra]]
[[Kategória:Oktatás]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Azonban ha te úgy érzed, nincs okod félni és nem szeretnél hasznos praktikákat olvasni arról, hogyan lehetsz hiteles, meggyőző és mivel érheted el, hogy a közönség akár évek múlva is emlékezzen rád, akkor kérlek, ne olvass tovább!
 Itt maradtál, köszönöm. Vágjunk is bele!
 == Lépések ==

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 # Miután meggyőződtél arról, hogy mindent tudsz közönségedről, most jössz te. Ezen a ponton veheted elő a témát. El kell döntened, hogy hogyan is állsz hozzá, mi az álláspontod/véleményed ezzel kapcsolatban. Csak akkor tudsz hiteles lenni, ha valóban azt mondod, amit te magad gondolsz róla. A közönség ezt érezni fogja, és kizárólag hitelességgel tudsz meggyőző lenni.
 # Tanácsos továbbá megfogalmazni beszéded célját. Mit akarsz elérni? Milyen típusú beszédet fogsz mondani? Milyen funkciója, szerepe van mondandódnak? (szórakoztatás, információátadás, meggyőzés, stb.)
-# Egyszerűnek és banálisnak tűnhet, mégis fontos szabály, hogy a beszédnek három fő része van: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Sokan itt rontják el a dolgot. Megörülnek, hogy nem lesz nehéz dolgom, elkezdem, aztán tárgyalás majd vége. Ehelyett érdemes inkább először találni egy fő ötletet – az alapján, amit a közönségről és saját álláspontodról tudsz. Jogosan merül fel a kérdés, hogy rendben, de honnan merítsek ötletet?
+# Egyszerűnek és banálisnak tűnhet, mégis fontos szabály, hogy a beszédnek három fő része van: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Sokan itt rontják el a dolgot. Megörülnek, hogy nem lesz nehéz dolgom, elkezdem, aztán tárgyalás majd vége. Ehelyett érdemes inkább először találni egy fő ötletet – az alapján, amit a közönségről és saját álláspontodról tudsz. Jogosan merül fel a kérdés, hogy rendben, de honnan merítsek ötletet? Erre jó tipp: hasonló témában írt cikkeket olvasni, beszédeket hallgatni, adatokat gyűjteni. Azonban ennél is eredményezőbb lehet, ha saját, múltbéli tapasztalataidra hagyatkozol. Milyen benyomások értek az adott területen, vagy mi az, ami elsőre eszedbe jut róla!
-Erre jó tipp: hasonló témában írt cikkeket olvasni, beszédeket hallgatni, adatokat gyűjteni. Azonban ennél is eredményezőbb lehet, ha saját, múltbéli tapasztalataidra hagyatkozol. Milyen benyomások értek az adott területen, vagy mi az, ami elsőre eszedbe jut róla!
+# Ha ismered a közönséget, saját álláspontod, és van ötleted is, akkor kezdheted el a beszéd írását. Itt szeretném leszögezni, hogy a beszéd sikere vagy éppen sikertelensége az első 10 másodpercben dől el. Ha azt szeretnéd, hogy előbbi érvényesüljön, érdemes a bevezetőt két részre osztani: a bevezető első pár mondata illetve annak többi része. Ennek hosszát nagyjából úgy kell elképzelni, hogy az egész bevezetés ne legyen több mint a teljes beszéd 10 %-a. A legfontosabb szempont az első mondatnál/mondatoknál az, hogy legyen figyelemfelkeltő, valamint teremtse meg a beszéd alapvető hangulatát. Hasznos tipp erre: használj rövid, pár szavas mondatot, próbálj az érzelmekre/érzékszervekre hatni. Teremts ezzel egy olyan pillanatot, melyben szinte megáll a levegő. Ha ezzel sikerül megfognod a közönséged, nyert ügyed van! A bevezetőt folytathatod a téma megjelölésével, de figyelj arra, hogy ez se legyen száraz, vontatott. Ennek elkerülésére egy jó tanács: használj történetet!
 # Ezek után következhet a tárgyalás, mely a beszéd „legkényesebb” része, hiszen itt van a legnagyobb esélye a hallgatóság „elvesztésének”. Felsorolhatod érveidet, ismertetheted álláspontodat, de a legfontosabb a koherencia! Maradjon a szöveg érthető, egyszerű és követhető. A monotonitást el tudod kerülni egy kis humorral. De véletlenül se úgy csináld, hogy leülsz, és hosszasan töröd magad, hogy na, ide kellene valami jópofa, és az első szembejövő viccet bemásolod. Csak akkor használd ezt az eszközt, ha odaillő, és spontán módon érkezik – akkor viszont mindenképpen.
 # A befejezés sok szempontból hasonlít a bevezetésre. Többen úgy vélik, ha ezt a kettőt jól megírod, az már fél siker. Ez esetben is érvényes, hogy az érzelmekre kell hatnod. Jó tanács: a befejezésnek kapcsolódnia kell a bevezetéshez, ettől lesz kerete a beszédnek. Használhatsz idézetet, vagy akár egy olyan mondatot, mely visszacsatolás a kezdő gondolathoz. Ha úgy érzed, kész a szöveg, olvasd át a lehető legtöbbször, egyszerűsítsd le ahol szükséges, ne felejtsd, a legfontosabb, hogy a hallgatóság végig követni tudjon. Ha ezzel is megvagy, mondd el a beszédet a lehető legtöbbször magadban – hangosan is, de akár valamelyik ismerősöd/családtagod előtt.