Metszeni szerkesztése

== Hogyan kell metszeni? ==

Metszés nélkül növények elveszítik formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, és hamar felkopaszodnak. További nehézséget jelent, hogy a különböző növényfajokat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni. Az alábbiakban tehát csak általános tanácsokat adhatunk, értékesebb növények vagy egy bizonyos alakra nyírt sövények metszését mindenképpen érdemes szakemberre bízni.

== Lépések ==

# Először mindig a sérült, beteg, korhadt vagy száraz ágakat kell eltávolítani.
# Ezután a befelé növő, egymást keresztező, egymáshoz dörzsölődő ágakat kell tőből kivágni.
# A továbbiakat az határozza meg, milyen célt szolgál a növény:
: '''Ha a formájával, leveleivel, ágaival díszít:''' - elsősorban a formával törődjünk
:## Távolítsuk el az esztétikailag nem megfelelő helyen növő ágakat.
:## A metszésnél olyan rügy felett vágjuk le a vesszőt vagy gallyat, amely az általunk kívánt irányba néz.
:## Az ágak lehajtásával, lekötözésével is befolyásolhatjuk az új vesszők növekedésének irányát. Ezek mindig a függőleges felé növekednek, tehát minél vízszintesebb a tartóág, annál nagyobb szöget zár majd be vele a vessző, viszont a vízszinteshez közeledve csökken a hajtások erőssége is.
:## A növény magasságát korlátozhatjuk, ha oldalelágazásra vágjuk vissza. Ezáltal a növény inkább terebélyesedik, magassága kevésbé növekszik.
: '''Ha a virág, gyümölcs a fontos:''' - a rügyek között válogassunk
:## Ritkítsuk a fák, bokrok külső felét, hogy a korona belső része is kapjon elegendő fényt. Így szebb lesz a virágzás, egyenletesen érnek be a gyümölcsök. A korona alakítására vonatkozó fenti szabályok itt is helytállók, de inkább a termésképződésre, mit a szép alakra helyezzük a hangsúlyt.
:## Mivel az erős metszés inkább növekedésre, mint termésképzésre készteti a fát, a termővesszőket kíméljük, és ha elöregednek, inkább ifjítsuk a fát.
:## A metszésnél azt tartsuk szem előtt, hogy egyenletes legyen a virág- és hajtásrügyek eloszlása. 
:## A koronából kifelé álló rügyre metsszük vissza a gallyakat.
:## Gondoljunk arra, hogy a vízszinteshez közelebbi helyzetben lévő ágakon általában több a termőrügy, ezért a függőleges ágakat távolítsuk el, vagy a metszéssel próbáljunk vízszintesebb ágakat nevelni.
# '''Ifjítás:''' A legtöbb növényt ifjítani kell (a díszcserjék idősebb ágai általában elfásodnak, így már nem díszítenek, míg a gyümölcsfák elöregedett ágai nem teremnek). Az ifjítás menete:
:## Bokrok esetén tőből távolítsuk el az elöregedett ágat.
:## Fák esetén az elöregedett ágat vágjuk vissza – lehetőség szerint egy fiatalabb koronarészre (gallyra vagy vesszőre), esetleg ággyűrűre.
:## A visszametszett ágnál meghagyott gallyat vagy vesszőt ebben az évben ne metsszük meg.
:## A következő évben az erőteljes metszésre a fa fokozott hajtásnövekedéssel válaszol. Sok esetben vízhajtások (hosszú, függőlegesen felfelé törő ágak) képződnek. Ezek közül válogassunk – a feleslegeseket tőből távolítsuk el, amelyekből viszont az új koronarészt akarjuk kialakítani, csak gyengén visszametsszük.
:## Az új ágakon, vesszőkön általában csak 3-4 év múlva fejlődik számottevő termés. Ezért ha lehet, több lépésben ifjítsunk (2-3 év alatt végezzük el a teljes ifjítást) – ez nem csak a termés miatt előnyös, de a növényt is kevésbé viseli meg.
:## Ifjítás után mindig trágyázzuk meg a növényt!
# A két centiméternél nagyobb átmérőjű sebeket érdemes sebkezelő anyaggal kezelni.
# Főleg az erőteljes metszés megviselheti a növényt, ezért segítsünk neki: öntözzük és biztosítsunk neki több tápanyagot.


== Tippek ==

* Általános érvényű szabályok a metszéshez, amelyeket mindig tartsunk szem előtt:
** Mindig a vesszők végén vagy a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben.
** Minél erősebben metszünk vissza egy vesszőt, annál erőteljesebben hajt ki:
*** gyenge metszés (a vessző felső 1/3-át távolítjuk el): a vágáshoz közeli néhány rügy kihajt, az alsók alvó állapotba kerülnek. Ez általában a növény szinten tartására jó.
*** középerős metszés (a vessző felét távolítjuk el): szinte minden rügy kihajt, de az ággyűrűhöz közeledve egyre kisebb hajtásokat produkálva. Ezzel lehet magas termőképességen, fiatalon tartani a növényt.
*** erős metszés: (a vessző 2/3-át távolítjuk el): minden megmaradt rügy kihajt, és erőteljes növekedést produkál. Ezzel lehet fiatalítani a növényt.
* Amennyiben egy ágat véglegesen el akarunk távolítani (pl. ritkításnál), mindig tőből vágjuk ki. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg ne hagyjunk csonkot, mert az beszárad és fertőzések forrása lehet.
* A megközelítőleg függőleges vesszőket ferdén vágjuk le, különben a vágás felületén összegyűlik a nedvesség, ez pedig betegségekhez, rothadáshoz vezethet.
* A vágás a rügy felett kezdődjön, és a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen.
* Minden növénynek megvan az optimális metszési ideje, általánosságban a következőket kövessük:
** Nyáron virágzó bokrok: A júniusban vagy később virágozó növényeket soroljuk ide. A virágrügyek a friss hajtásokon fejlődnek. Tél végén, még a hajtások növekedése előtt metsszük őket.
** Tavasszal virágzó bokrok: Ezek kora tavasszal, gyakran a lombfakadás előtt virágoznak, így a virágrügyek az előző évi hajtásokon fejlődnek ki. A tél végén nem szabad őket metszeni! Elvirágzás után távolítsuk el a felesleges hajtásokat.
** Gyümölcsfák, gyümölcstermő cserjék: Két, eltérő időszakról beszélhetünk:
*** Fás metszés: A fagyok elmúltával, de még rügyfakadás előtt, a vegetációs időszakban végzett metszés. Sajnos ez általában elég rövid időt (maximum egy hónapot) jelent, ezért nem szabad halogatni. A növény szempontjából ez a kedvezőbb, ilyenkor mi is könnyebben átlátjuk a koronát.
*** Zöldmetszés: nyár közepétől végzett metszés. A hajtásnövekedés a következő tavasszal általában kisebb, ami kedvezhet a termésnek, és nyáron a sebek is könnyebben gyógyulnak. Ezért főleg az érzékenyebb fáknál (pl. őszibarack) végzik. Augusztus végéig azonban be kell fejezni, mert a fának fel kell készülnie a téli nyugalmi időszakra.
* A levágott ágakat nem érdemes kidobni vagy a kert végében elégetni! Ha van vegyes tüzelésű kályhánk, kandallónk, cserépkályhánk, a nyesedékből kiváló gyújtós lehet, vagy akár komposztálhatjuk is az alaposan összeaprított faanyagot.

== Figyelmeztetések ==

* Mindig éles, a kezünkbe jól illő eszközöket használjunk. Ezek egyrészt biztonságosabbak, másrészt az életlen szerszám roncsolja a növényt.
* A vastagabb ágakat három lépésben vágjuk le: először fűrésszel vágjuk be az ág alsó harmadát, majd felülről fűrészeljük le az ágat, végül a megmaradó csonkot fűrészeljük le minél közelebb az elágazáshoz (a régi mondás szerint addig nem jó, amíg rá lehet akasztani a kalapot). Így megelőzhetjük az ág lehasadását, ami nagy sebfelülettel jár.
* Nem csak azt az ágat tilos lefűrészelni, amelyiken állunk, hanem azt is, ami közvetlenül a fejünk felett van!
* Metszeni csak akkor szabad, ha a hőmérséklet nem csökken -5°C alá, különben a seben keresztül a fa fagykárt szenved. A csonthéjasok (például a barack) érzékenyebb a fagykárra, ezeket mindig csak fagymentes időben metsszük.

== Amire szükséged lehet ==

* Metszőolló
* Ágvágó olló
* Fűrész
* Létra

== Források, hivatkozások ==

* [http://www.kertember.hu/node/116 A metszés általános szabályai]
* [http://www.mezohir.hu/2005-01/17.html Útmutató gyümölcsfák megszéséhez]
* [http://www.varosgazda.tujvaros.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=44&Itemid=30 Gyümölcsfák metszése – sok magyarázó ábrával]
* [http://5mp.eu/fajlok/matyokertklub/simon_papp_sipos_gyumolcsfak_metszese_www.5mp.eu_.pdf Részletes útmutató igazi profiknak]