Cikkek:Beszélgessünk a kockázati tőke alapjairól forrásának megtekintése



=='''Beszélgessünk a kockázati tőke alapjairól!'''==

A term sheet egy dokumentum, amelyben rögzítésre kerül a befektetők és a vállalkozók kapcsolata, ennek tartalma javarészt azonos minden ügyletnél. Az viszont, hogy a befektetés végül maga lesz a mennyország, vagy egy lidércnyomás azt az egyes szavak és számok határozzák meg. 

==='''A term sheet szerkezete és a kapcsolati tőke ára'''===

A kockázati tőke kérdése mellett szintén átgondolandó, hogy igénybe veszünk-e szakértői segítséget vállalkozásunk növekedésének előmozdításához, és a professzionális üzletfejlesztést választjuk, vagy a magunk módján igyekszünk szintet lépni. Azok számára, akik az előbbit preferálják, ajánljuk a [https://7blog.hu/kapcsolat-v1/ 7Blog full-stack marketing ügynökség] szakértői gárdáját. 

Visszatérve a term sheetre, két alapvető részből áll, az egyik az Economics, a másik pedig a Control. Előbbi a gazdasági összefüggéseket szabályozza, az utóbbi pedig a vállalat irányítását. Az Economics rész taglalja a pénzügyi feltételrendszert. Ezzel szemben hazánkban még mindig befektetési szerződés formájában kerül megtervezésre mindez.

A legtöbbünket az foglalkoztat, hogy mennyi pénz kapható, és ehhez a cég mekkora részét kellene átadni a befektetőnek. A befektetési társaságok javarészt specializálódnak; míg egyesek ötlet szintjén létező cégeket keresnek, mások kizárólag már működő vállalatokba fektetnek. 

A legfőbb képlet az alábbi: Premoney Valuation + Investment = Postmoney Valuation. Itt a Premoney a dollárban mért összeg, amennyire értékelhető a cég, természetesen az eltérő lehet a befektetők körében, hogy egy vállalkozást milyen összegre értékelnek.  

Amint tudjuk, hogy a kockázati tőke mennyire értékeli cégünket, és tudjuk, hogy mekkora az első körös befektetés, ezek összege után megkapjuk a befektetés utáni vállalkozásértéket.

==='''Merüljünk el a számokban!'''===

A fentieket átbogarászva a részesedések kapcsán a következőket kell ismernünk. 

A befektető részvényhányada = investment / postmoney. 

Az alapítók részvényhányada = premoney / postmoney. 

Látható, hogy a befektetők érdeke minél alacsonyabb premoney-n becsatlakozni egy reményteli vállalkozásba, lehetőleg mihamarabb. Míg a vállalkozók érdeke, hogy minél később keressenek befektetőt, tehát a legmagasabb premoney elérése. 

Szintén fontos szem előtt tartani, hogy nem tanácsos a kelleténél több, sem kevesebb kockázati tőkét bevonni. Amennyiben alultervezünk, tönkremehet a cég, felültervezésnél pedig nagyobb céghányad kerül a befektető kezébe.

==='''A dilution valóban kerülendő?'''===

A dilution, avagy a felhígulás minden befektetésnél természetes. A vállalkozásunk irányítása nem csupán a részvények mennyiségén múlik, hanem döntően befolyásolja a term sheet Control része. 

Annak ellenére, hogy a felhígulást a legtöbben igyekeznek elkerülni, talán mégis tanácsosabb számolni, és ezután meghozni a döntést a második befektetési kör bevonása kapcsán. Hígulás esetében is lehetséges olyan megállapodást megkötni, amely mellett megfelelő mértékű kontroll maradhat az alapítóknál.