581
szerkesztés
Módosítások
Innen: Hogyankell.hu
Hogyan kell szakdolgozatban hivatkozni
== Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban? ==
Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek a évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozónak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a '''hivatkozások''' helyesen legyenek megjelölve. '''Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.''' Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: '''a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok''' hivatkozása. Ezen kívül a '''felhasznált irodalomra''' is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. A legtöbbször lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Lássuk, hogyan kell helyesen szakdolgozatban hivatkozni!
== Lépések ==
# '''Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk:''' a dolgozat írása közben, számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozást, és a forrás megjelölést alkalmaznunk.
# Jellemzően a dolgozat írása során, '''adott szövegrészekre''' kell majd többnyire hagyatkoznunk. Ezt akár egy '''könyvből''', akár egy '''folyóiratból''' olvasott formájában kell az adott szerzőre, avagy adott könyvre, könyvrészletre lehivatkoznunk.
# szakdolgozatban az hivatkozást használnak: a szó szerinti, a tartalmi, és a Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása.
# A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles'''(az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma.
== Tippek ==
=== A hivatkozás fajtái ===
# '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget idézőjelbe kell feltüntetnünk, az alábbi formában: '''a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézett oldalszáma, amit ponttal zárjunk le.''' Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
# '''Tartalmi hivatkozás''': ilyenkor a más szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át - hivatkozásban a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
# Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)
=== A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma) ===
# Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján.
# A lábjegyzet tartalma lehet '''kiegészítő háttér információ''', '''a szerző megjegyzése''', illetve '''állításra''' vagy '''idézetre vonatkozó pontos hivatkozás''' - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni.
# '''Jelölése''': csillag (*), vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1).
# '''A lábjegyzet beszúrása''':
#* A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.
#* A 2003 utáni Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rublika áll a rendelkezésünkre.
#* A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon.
#* Nyissuk le a hivatkozás rublikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.
#* Írjuk be a szöveget.
=== A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk ===
# Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, Kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
# Folyóiratból, vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
# World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben az megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
=== A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma ===
# Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zórójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézet oldalt(akat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).
# Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15).
# Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(ket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012).
# Ha kettős nevű szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztástással jelöljük. Pl.: (Hoffmann-Riem, 2013).
# Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999).
# Hogyha az eredeti könyvben is szerpel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).
# Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újrakiadott több kiadása is, akkor a legleső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999).
=== A hivatkozás fontos elemei ===
# A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolodó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok.
# Csak egyféle hivatkozást használjunk a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás.
# Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.
# Amikor nem saját háttértudást, gondolatokat, tényket írunk, csak saját szavakkal közüljük le, abbam az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg.
# Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, mint, hogy valamit saját gondolatként tüntess fel és így plágium vétségét kövessd el.
# Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át.
# Ne írj bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova se.
# Lábjegyzetnél 10-es méretet használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk.
=== Mi számít plágiumnak? ==== Plágiumnak minősül, ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint, vagy átdolgozva, a forrás feltüntetése, vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondlatként tüntetnénk fel.
Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell.
Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk.
== Amire szükséged lehet ==
* Konzulens
* Helyesírási szótár
* Korrektúrázó segéd (egy jó helyesen író személy, avagy újságíró/szerkesztő)
== Figyelmeztetések ==
* Lásd: A hivatkozás fontos elemei
== Kapcsolódó videók ==
<youtube>mgcu2PPiD3E</youtube>
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* [http://szakdolgozatikonzultacio.hu/4.-szakirodalom/4.2-a-hivatkozas Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban.]
* [http://www.kodolanyi.hu/lib/Szakdolgozatok/Szakdolihivatkozas.pdf KJF szakdolgozati mellékletének hivatkozási része.]
* [http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/labjegyzetek-es-vegjegyzetek-beszurasa-vagy-torlese-HP001226522.aspx#BM1 A lábjegyzet beszúrása Wordben.]
[[Kategória:Oktatás]]
Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek a évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozónak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a '''hivatkozások''' helyesen legyenek megjelölve. '''Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.''' Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: '''a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok''' hivatkozása. Ezen kívül a '''felhasznált irodalomra''' is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. A legtöbbször lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Lássuk, hogyan kell helyesen szakdolgozatban hivatkozni!
== Lépések ==
# '''Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk:''' a dolgozat írása közben, számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozást, és a forrás megjelölést alkalmaznunk.
# Jellemzően a dolgozat írása során, '''adott szövegrészekre''' kell majd többnyire hagyatkoznunk. Ezt akár egy '''könyvből''', akár egy '''folyóiratból''' olvasott formájában kell az adott szerzőre, avagy adott könyvre, könyvrészletre lehivatkoznunk.
# szakdolgozatban az hivatkozást használnak: a szó szerinti, a tartalmi, és a Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása.
# A felsőoktatásban jelenleg '''kettő fajta''' elfogadott hivatkozási forma létezik: '''lábjegyzet''' ('''kontinentális európai''') vagy a '''szövegrész utáni zárójeles'''(az '''angolszász''' szövegközi) hivatkozási forma.
== Tippek ==
=== A hivatkozás fajtái ===
# '''Szó szerinti hivatkozás''': a hivatkozott szöveget idézőjelbe kell feltüntetnünk, az alábbi formában: '''a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézett oldalszáma, amit ponttal zárjunk le.''' Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
# '''Tartalmi hivatkozás''': ilyenkor a más szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át - hivatkozásban a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
# Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)
=== A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma) ===
# Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján.
# A lábjegyzet tartalma lehet '''kiegészítő háttér információ''', '''a szerző megjegyzése''', illetve '''állításra''' vagy '''idézetre vonatkozó pontos hivatkozás''' - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni.
# '''Jelölése''': csillag (*), vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1).
# '''A lábjegyzet beszúrása''':
#* A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.
#* A 2003 utáni Microsoft Office Word-ben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rublika áll a rendelkezésünkre.
#* A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon.
#* Nyissuk le a hivatkozás rublikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.
#* Írjuk be a szöveget.
=== A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk ===
# Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, Kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
# Folyóiratból, vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
# World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben az megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org
=== A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma ===
# Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zórójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézet oldalt(akat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).
# Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15).
# Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(ket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012).
# Ha kettős nevű szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztástással jelöljük. Pl.: (Hoffmann-Riem, 2013).
# Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999).
# Hogyha az eredeti könyvben is szerpel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).
# Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újrakiadott több kiadása is, akkor a legleső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999).
=== A hivatkozás fontos elemei ===
# A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolodó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok.
# Csak egyféle hivatkozást használjunk a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás.
# Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.
# Amikor nem saját háttértudást, gondolatokat, tényket írunk, csak saját szavakkal közüljük le, abbam az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg.
# Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, mint, hogy valamit saját gondolatként tüntess fel és így plágium vétségét kövessd el.
# Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át.
# Ne írj bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova se.
# Lábjegyzetnél 10-es méretet használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk.
=== Mi számít plágiumnak? ==== Plágiumnak minősül, ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint, vagy átdolgozva, a forrás feltüntetése, vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondlatként tüntetnénk fel.
Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell.
Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk.
== Amire szükséged lehet ==
* Konzulens
* Helyesírási szótár
* Korrektúrázó segéd (egy jó helyesen író személy, avagy újságíró/szerkesztő)
== Figyelmeztetések ==
* Lásd: A hivatkozás fontos elemei
== Kapcsolódó videók ==
<youtube>mgcu2PPiD3E</youtube>
== Kapcsolódó források, hivatkozások ==
* [http://szakdolgozatikonzultacio.hu/4.-szakirodalom/4.2-a-hivatkozas Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban.]
* [http://www.kodolanyi.hu/lib/Szakdolgozatok/Szakdolihivatkozas.pdf KJF szakdolgozati mellékletének hivatkozási része.]
* [http://office.microsoft.com/hu-hu/word-help/labjegyzetek-es-vegjegyzetek-beszurasa-vagy-torlese-HP001226522.aspx#BM1 A lábjegyzet beszúrása Wordben.]
[[Kategória:Oktatás]]
