935
szerkesztés
Módosítások
→Tippek
== Lépések ==
# [[Fájl:Névjegykártya.jpg|right]]# '''Mindig legyen nálunk névjegy!''' Teljesen mindegy milyen alkalomból indulunk el otthonról, mindig legyen nálunk névjegy, hisz sosem tudhatni, hogy mikor, kivel hoz össze minket az élet. Nem érdemes kockáztatni egy kényes szituációt, hogy esetleg nem tudjuk átnyújtani névjegyünket. Üzleti tárgyalásra, megbeszélésre vagy találkozóra pedig kifejezetten ballépés névjegykártya nélkül beállítani, mivel ott száz százalék, hogy szükségünk lesz rá!
# '''Már a találkozás kezdetén nyújtsuk át névjegyünket!''' Ez azért is praktikus, mert segít a másik későbbi megszólításában, nevének memorizálásában, és egy komolyabb tárgyalás esetén a másik fél pozíciója és beosztása segíthet eldönteni, hogy mennyire komoly tárgyalóféllel állunk szemben, egyáltalán van-e döntési jogköre az adott ügyben.
# '''Ki kezdi?''' Először mindig az alacsonyabb beosztású, rangú, esetleg fiatalabb adja át névjegyét a magasabb beosztásúnak, aki ezt viszonozza. Hölgy és férfi találkozása esetén úgy illik, hogy először a hölgy nyújtsa át névjegyét, majd az úr viszonozza azt!
== Tippek ==
* [[Fájl:Névjegytartó.jpg|right|230px]]A névjegykártya átadásának szokásai sokszor kultúrafüggőek is, például ha japán üzleti partnerekkel hoz össze minket az élet, akkor mindig kitűntetett kitüntetett figyelem övezi a névjegykártyánkat, mivel számukra a kártya a személyiség megtestesítője. Ezért mindig elegáns tartóból illik elővenni, és két kézzel átnyújtani a másik félnek. Ugyanez igaz a másik fél névjegyének elfogadására is. Mindig érdemes részletesen áttanulmányozni, és megdicsérni, mivel mindez a másik személye iránti érdeklődést szimbolizálja a szemükben. Nem illik a névjegykártya hátuljára semmit sem ráírni, mert az tiszteletlenségnek számít a szemükben.
* Ne tegyük közvetlenül egymás mellé egy helyre a kapott és a saját névjegykártyáinkat, mert így egy óvatlan pillanatban könnyen előfordulhat, hogy másoktól kapott névjegyet nyújtunk át a saját nevükben!
* Ha egy nagyobb szabású otthoni vendégségbe vagyunk hivatalosak, akkor nem illik az érkezéskor átadni a virágcsokrot a háziasszonynak, hanem pár órával előbb el kell küldetnünk és egy kis borítékban mellékelni hozzá névjegyünket! Ilyenkor francia rövidítéseket illik kézzel ráírni a kártya jobb felső sarkára, de mindenképp arra az oldalra, ahol a nevünk van, mint például A. c. (Avec compliment), vagyis: Üdvözlettel.