Megtanítani beszélni a gyereket

Innen: Hogyankell.hu

A lap korábbi változatát látod, amilyen Bya (vitalap | szerkesztései) 2013. augusztus 18., 07:11-kor történt szerkesztése után volt. (Kapcsolódó videók)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

[szerkesztés] Hogyan kell megtanítani beszélni a gyereket?

A gyermekünk gondozása, nevelése kapcsán számtalanszor merülnek fel "Hogyan kell?" kezdetű kérdések. A gyermekünk fejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve, amikor elkezd beszélni, és kinyílik az értelme. Innentől kezdve már nemcsak fizikai ellátásra van szüksége, hanem lelkének, szellemének gondozására is. Fantasztikus érzés, mikor a kicsi megszólal. De mit tehetünk azért, hogy ezt a folyamatot elősegítsük?


[szerkesztés] Lépések

  1. Minél hamarabb kezdjünk el hozzá beszélni! Kutatások igazolták, hogy az ember már méhen belül hallja a külvilág hangjait. Kísérletekkel bizonyították, hogy az újszülött mosollyal reagál azokra a hangokra, amiket már magzatként hallott az anyaméhben. Ezért fontos, hogy ne csak az anya, hanem az apa, és a nagyobb testvérek hangját is hallhassa. Talán mosolygunk azon, amikor beszélnek a mama pocakjához - de gondoljunk arra, hogy a jókedv minden várandós mamának és a babájának is jót tesz!
  2. Szóljunk hozzá minél többet! Akkor is, mikor még nem tud válaszolni, szólítsuk a nevén, nevezzük meg a ráadott ruhadarabokat, beszéljünk az éppen végzett tevékenységről ("most éppen bepelenkázlak"). Csak akkor várhatunk "kimeneti" eredményt, ha a "bemenetet" is biztosítjuk.
  3. Változatosan beszéljünk! Ebben legtöbbet a mondókák, énekek segítenek. Ezeket már 3 hónapos kortól minden nap akár többször is dúdolhatjuk, mesélhetjük a kicsinek. Babusgatás közben kedvesen nézzünk a baba szemébe, mert a tanulás fontos alapvető eleme a szeretetteljes kapcsolat.
  4. Ritmizáljunk! Beszédünk fontos része a ritmus. A szavaink hangsúlyának saját ritmusa van, a mondatokat bizonyos ritmus szerint rakjuk össze, még a lélegzetvétel is ritmikusan történik. A mondókák kiválóan alkalmazhatók arra, hogy a ritmusérzéket fejlesszük. A mondókák ritmusára höcögtessük, ringassuk a babát, tapsoljunk a kezével.
  5. Válaszoljunk a kicsinek! 6-8 hónapos kor között már tudatosan használják a hangjukat. Bár ekkor még gőgicsélnek, játszanak a hangokkal, egyre többször fölfedezhető a tudatos hanghordozás, amivel kérést vagy érzelmet fejeznek ki. Reagáljunk ezekre! Például ha a konyha felé mutat és parancsoló hanglejtést hallat, mondhatjuk: "Éhes vagy, akkor menjünk enni." Saját gyermekünk közléseit akkor is értjük, ha még nem szavakkal szól hozzánk.
  6. Olvassunk! A gyereknek olvashatunk mesét hangosan, korosztályának való történeteket. A legkisebbeknek erre a képeskönyv a legjobb, ahol a történet mellett megnézhetjük a szereplőket, azok ruháit, a környezetüket. Ezekre rámutathatunk és megnevezhetjük a részleteket. Olvassunk magunk is! Legyen az kedvenc regényünk vagy épp a baba fejlődésével foglalkozó szakkönyv. Hagyjuk, hogy a gyermek játsszon a keménylapos könyvekkel! A későbbiekben ugyanis a könyvek segítségével fejlődik majd legjobban a beszéde.
  7. Játsszunk együtt! A kisgyermek egyik első játéka még féléves korában, hogy mondókákat-dalokat énekelve megcsipkedjük, megcsiklandozzuk a testrészeit, és meg is nevezzük azokat. Óriási élmény, amikor a 10-12 hónaposok már megmutatják azokat a testrészüket, amiket megnevezünk.
  8. Mindig nézzünk a baba szemébe, amikor szólunk hozzá! Így ugyanis nemcsak a köztünk levő szeretetkapcsolatot erősítjük, hanem azt is biztosítjuk, hogy a kicsi figyelhesse a szájmozgásunkat. Amerikai tudósok bizonyították, hogy a mama szájmozgásának figyelése fontos a gyermeknek beszédtanuláshoz.
  9. Legyünk türelmesek! A szomszéd gyereke mindig ügyesebb és okosabb - de csak a szomszéd szerint. Mi tudjuk, hogy minden gyerek másképp fejlődik. Előbb-utóbb úgyis meg fog szólalni, és hangosan fogja a bolt közepén követelni, hogy azonnal vegyünk neki fagyit karácsonyra...
  10. Figyeljünk a jelekre! Szerencsére ebben segítségünkre van a gyermek fejlődését rendszeresen ellenőrző védőnő és gyerekorvos, akik mind csecsemőkorban, mind az oviban és a suliban is figyelemmel kísérik a folyamatokat. Ha bármi aggasztó jelet tapasztalunk, ne nyugodjunk addig, míg (akár több) szakember véleményét kikérve megfelelő terápiás segítséget keresünk a gyermeknek - de csak ha erre tényleg szüksége van.

[szerkesztés] Tippek

  • A fent leírt lépések terápiás segítség szükségessége esetén is működnek.
  • Legtöbbet talán azzal tehetünk a gyermekünk beszédfejlődéséért, ha keresünk egy közösséget. Kiváló lehetőség már 3 hónapos babával baba-mama körbe, mondókásklubba járni. Olyat válasszunk, ahol nemcsak foglalkozást tartanak, hanem maradhatunk még, hogy a gyermekünk játsszon, más gyerekekkel legyen - így ihletet kapjon a fejlődéshez. Közben mi a többi szülővel beszélgetve tapasztalatokat cserélhetünk.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • mondókáskönyv
  • képeskönyvek (keménylapos leporelló lapozók)
  • sok jókedv, hogy a gyerek érezze: beszélni jó

[szerkesztés] Kapcsolódó videók

Példa a kifejező hanghordozásra:

A beszéd, mint kommunikációs eszköz már az első szavak előtt működik:

És ha gond van:

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Bya, Kranzniki