Főmenü megnyitása

Hogyankell.hu β

Módosítások

Madárfiókát menteni

19 bájt hozzáadva, 2011. május 13., 08:26
nincs szerkesztési összefoglaló
# '''Fogjuk meg!''' A segítségre szoruló fiókákat, madarakat általában könnyű megfogni, mert bágyadtak, gyengék. Ha esetleg nagyobb vagy agresszívabb példánnyal van dolgunk, borítsuk le egy pokróccal, pulóverrel vagy vékonyabb kabáttal. A fej letakarása a legtöbb madarat megnyugtatja, és így a megfogásuk is veszélytelenebb.
# '''Mérjük fel, mivel is van dolgunk!''' Először azt kell eldöntenünk, milyen korú, fajtájú és állapotú madárról van szó. Minél fiatalabb a fióka, annál nehezebb a megmentése (a csupasz és vak fiókák csak néhány órások vagy naposak). Az is rossz jel, ha a madár láthatóan sérült, gyenge, levert, remeg vagy furcsán mozog. Sérülést vagy betegséget jelent, ha a kismadár a megtalálását követő pár órán belül nem kér tátogva vagy csipogva enni. A meghatározásban az alábbiak jelenthetnek segítséget:
#* ha egyenes, csipeszhez hasonló a csőre, akkor rovarevő,#* ha a tövénél vastag, kissé kúpos a csőr, akkor magevő,#* ha a kampós csőr mellé erős, karmos lábak társulnak, ragadozó madárral van dolgunk,#* ha a szemek egymás mellett, nem a fej két oldalán helyezkednek el, akkor valamelyik bagolyfaj fiókájával találkoztunk.
# '''Készítsünk neki helyet!'''
#* Nagyon kicsi, esetleg még csupasz fióka esetén egy műanyag margarinos dobozt béleljünk ki fűvel vagy papír zsebkendővel, ebbe tegyük. Hűvösebb időben akár egy könnyű ronggyal vagy papír zsebkendővel is betakarhatjuk a fiókát.#* Tollasodó fióka számára egy megfelelő méretű papírdobozt béleljünk ki. Fontos, hogy szellőzőlyukakat is fúrjunk a dobozra! Ha már fejlettebb, a doboz oldalán szúrjunk át egy faágat, és erre ültessük a madarat.#* Hosszabb távra szerezzünk be egy megfelelő méretű, több ülőrúddal ellátott kalitkát, amelyben a nagyobb fiókát elhelyezhetjük. Ha ezt a szabadban macskamentes helyre ki tudjuk akasztani, még az is előfordulhat, hogy egy felnőtt madár rátalál a fiókára, és etetni kezdi, ami a visszavadítás miatt is különösen előnyös.
# '''Etessük, itassuk!''' Egy már majdnem repülő fiókáról sokszor csak pár napig kell gondoskodni, de egy csupasz énekesmadár fióka felnevelése 2-3 hétig is tart. Az etetés legfőbb szabálya, hogy a hangosan enni kérő fiókát mindig meg lehet etetni. Minél kisebb a madár, annál gyakrabban van szüksége élelemre, de legalább óránként nézzük meg és kínáljunk neki élelmet. Csak nappal etessünk (még a baglyokat is)!
#* Szerezzük be az eledelt: macskák számára készült konzervhús; túróból, reszelt sajtból és főtt tojásból készült keverék; forrázott lisztkukac; nyers marhahús (főként szív) a legjobb alapanyag. Ezeket magevő madarak fiókáinak is adhatjuk, mert ezek is hordanak a fiókáknak rovarokat.#* Amennyiben galamb- vagy gerlefiókáról van szó, az alábbi pempőt készítsük el: kis mennyiségű (teáskanálnyi) búza-vagy kukoricadarát főzzünk fel pár csepp vízzel, és keverjünk hozzá keményre főzött tojást (sárgáját és fehérjét egyaránt) apróra reszelve. Hűtsük ki, gyúrjunk belőle kis gombócokat, és így kínáljuk a kismadárnak. Ezt magevő énekesmadár-fiókának is lehet adni a fenti, állati táplálékkal vegyesen. Fiatalabb korban inkább a hússal próbálkozzunk, mert a magevő madarak többsége is rovarokkal táplálja a kicsiket, később az önállósodó madár egyre jobban el tudja dönteni, mire van szüksége.#* Szerezzünk be kalcium-foszfátot és multivitamin port a gyógyszertárból. Előbbi a sok fehérjét tartalmazó élelem mellé szükséges, hogy a gyorsan növekvő csontok megerősödhessenek, utóbbi pedig az egészséges tollazat kifejlődéséhez elengedhetetlen. A kalciumba mindegyik vagy minden második falatot beleforgathatjuk, a multivitaminból elég etetésenként egyszer adni.#* Daraboljuk a falatokat akkorára, hogy ne legyenek hosszabbak a kismadár csőrénél, és vastagabbak a csőr felénél. (Ha már megszokta az etetést, ennél nagyobb falatokat is adhatunk). #* Fogjunk meg egy falatot egy hosszú szárú, lekerekített végű fém csipesszel. Mártsuk vízbe (hogy könnyebb legyen lenyelni), esetleg forgassuk kalciumba, majd toljuk mélyen a fióka torkába.#* Ha a madárfióka nem tátog az étel közelítésekor, hüvelyk- és mutatóujjunkkal felülről fogjuk meg a csőrét, majd óvatosan nyissuk szét, amíg a falatot a szájába tudjuk csúsztatni. #* Az etetéshez a (nagyobb) fiókát érdemes az ujjunkra vagy a doboz szélére ültetni. Ha nagyon ugrálna, takarjuk le félig csukott, megdöntött tenyerünkkel úgy, hogy a feje a hüvelyk- és mutatóujjunk között bukkanjon ki. #* Itatni szemcsepphez hasonló, gyógyszertárban kapható csepegtetővel vagy kisebb fecskendővel lehet a kicsiket. Ezzel azonban óvatosabban bánjunk, sokszor az is elég, ha az etetésnél a falatokat vízbe mártjuk.
# '''Készítsük fel az önállóságra!''' Ha a kismadár már képes a kapaszkodásra, járásra, a felnőtt tollazata kezd megjelenni, és láthatóan erős, egészséges, fel kell készítenünk az önálló életre.
#* Tegyük egy megfelelő méretű, több ülőrúddal ellátott kalitkába! Ebben az etetés is könnyebb, hiszen a rácson keresztül is benyújthatjuk az élelmet a csipesszel. A kalitkában a fiókák többet mozoghatnak, a szárnyukat is szabadon próbálgathatják.#* Adjunk neki egy tálkában vizet, és a kézből történő etetés mellett a felnőttkori táplálékokból is biztosítsunk valamennyit, így a fiókák megtanulják, hogyan kell egyedül enni és inni. A magevőknek apró magokból álló keveréket, a rovarevőknek élő lisztkukacot, a baglyoknak egy mélyebb műanyag tálban élő kisegeret vagy sáskát, tücsköt kell adni, hogy gyakorolhassák a vadászatot.#* Fokozatosan csökkentsük a kézből adott eledel mennyiségét, és növeljük az „igazi” táplálék arányát, ezzel önállósodásra késztetve a fiókát.#* Ha a madár már stabilan táplálkozik a segítségünk nélkül is, és közeledik az elengedés ideje, tegyük a kalitkát a szabadba, egy olyan árnyékos helyre, ahol nem érheti el macska. Fokozatosan, pár nap alatt szoktassuk hozzá a kinti klímához. Ha szerencsénk van, egy „öreg” madár felfedezi a fiókát, és a rácson keresztül etetni kezdi.
# '''Engedjük szabadon!''' Ha nem akarjuk a „madarunkat” egész életében kalitkában tartani, előbb-utóbb szabadon kell engednünk. Erre az önállósodás a legjobb, legtermészetesebb alkalom. Ha elhatároztuk magunkat, egy utolsó, bőséges etetéssel vegyünk búcsút tollas barátunktól, majd engedjük el egy búvóhelyeket is biztosító, bokros-fás helyen. A nappali madarakat a délelőtti, a baglyokat a késő esti órákban engedjük el.
1 100
szerkesztés