== Lépések ==

#*Vállalati szinten meg kell határoznunk azokat a célokat, amelyeket minimális költségek és kockázatok mellett is teljesíteni tud a marketingrészleg.

#*Meg kell ismernünk a fogyasztók magatartását és attitűdjét. Ehhez például nyomon kell követnünk a közösségi médiában folytatott beszélgetéseiket az adott márkáról vagy kategóriáról, a megszerzett információkat pedig érdemes felhasználni a marketingstratégia felépítésében.

#*Pontosan meg kell határoznunk a közösségi marketingben elérendő célokat. Ilyen célkitűzés lehet például a márkaimázs erősítése, vevők szerzése vagy éppen a negatív szóbeszédmarketing mérséklése. A tervezett kampányunk céljainak viszont mindig illeszkednie kell a vállalat, az integrált marketingkampány és a közösségi média mint csatorna célkitűzéseihez.

#*Ki kell alakítanunk azokat a mutatószámokat és a mérési célokat, amelyekkel értékelni tudjuk marketingtevékenységünk hatékonyságát. Például ki kell szűrni a kevésbé jól működő marketingcsatornákat, vagy a fogyasztók megfigyeléséből szerzett adatokat kell összegyűjteni és elemezni annak érdekében, hogy optimális eredmények születhessenek.

#* Egy médiakampány lebonyolításakor létfontosságú a célfogyasztói csoport meghatározása.

#*Ki kell jelölnünk a versenytársakat, azonban ez nem olyan egyszerű, mert a konkurens csoport a közösségi médiában jóval tágabb. Míg a fizikai térben a forgalmazó a kategóriához tartozó riválisokkal versenyez a vásárlásokért, addig a közösségi médiában zajló versenyben a célfogyasztók és –egyének idejéért kell küzdenünk, tehát azért, hogy azok hajlandók legyenek értékes idejüket nekünk szentelni.

#*Versenyképes és értékes üzenettel kell megcéloznunk a potenciális befolyásolókat, akiket mindezzel arra kell rávennünk, hogy hírnevükkel támogassák és népszerűsítsék a márkát, felerősítsék és meggyőző módon jutassák el minél több emberhez a marketingüzenetet.

#*Mivel egyszerre számos kategória és márka veszi célba a befolyásolókat, ezért meg kell néznünk, hogy a kategórián belül és azon kívül mely egyéb márkák igyekeznek ugyanazokat a befolyásolókat megszerezni.

#*A célközönség meghatározása után a következő fontos feladatunk a megfigyelés, amelyre azért van szükség, hogy megértsük, mi történik a célba vett befolyásolókkal, egyénekkel és fogyasztókkal.

#*Ha kiderítjük, hogy milyen típusú üzenetek érdeklik ezeket a csoportokat, akkor annak megfelelően ki is dolgozhatjuk őket.

#*Mivel a közösségi médiában csak részleges befolyásunk van a beszélgetés tartalma felett, ezért azt mindig nyomon kell követnünk, és ha szükséges, akkor közbe kell lépnünk, hogy visszatereljük a társalgást a szokott medrébe. Természetesen hagyhatjuk, hogy hadd folyjon tovább a beszélgetés abba az irányba, amerre azt a résztvevők szeretnék, de ebben az esetben is figyelemmel kell kísérnünk a társalgás alakulását.

#*A csatornákat úgy is tudjuk szegmentálni, hogy adott ügyfeleknek adott célközönségük legyen, akik bizonyos típusú üzeneteket kapnak, és bizonyos témákról folytatnak beszélgetéseket. Például a Twitter és a Facebook rajongói oldalainkat lehet úgy alakítani, hogy különböző üzeneteket küldjünk az egyes oldalak követőinek.

#*A kampány célközönségének és tartalmának meghatározása után nincs más dolgunk, minthogy végrehajtsuk a kampányt és az üzeneteinket célba jutassuk.

#*Érdemes kísérleti kampányokat is szerveznünk, hogy kipróbáljuk, miként használhatók az egyes közösségi médiacsatornák céljaink eléréséhez.

#*Ha hosszú távú, fenntartó jellegű kampányt indítunk, akkor fontos az erőforrások megfelelő elosztása, és célszerű megtervezni a tevékenységek ütemezését, hogy az oldalunkat követő rajongók továbbra is színvonalas tartalmakhoz jussanak hozzá, és megmaradjon az interakció a közösség és a márka között.

#*A kockázatokkal mindig számolnunk kell, ezek csökkentése érdekében rendkívüli intézkedési terveket kell kidolgoznunk, hogy megfelelően tudjunk reagálni az esetleges negatív fejleményekre.

#* Közbenső mutatók mérésével meghatározhatjuk a siker folyamatosságát, és ha szükséges, akkor olyan kiigazító intézkedéseket hajthatunk végre, amelyekkel növelhetjük a kampány általános sikerének és a kitűzött célok elérésének valószínűségét.

#* Magának a sikernek mérésére sokfajta mutató használható, például nézhetjük az átkattintási arányt, a fokozott ismertséget, vagy számolhatunk ROMI-t is, azaz az egységnyi marketingbefektetés által generált bevétel-növekedést.

#* Egy jól kiválasztott analitikai módszertannal (pl.: utolsó kapcsolathoz való hozzárendeléssel = közvetlen kapcsolatot feltételez azzal az utolsó tevékenységgel, amely bevételt hozott vagy értéket teremtett a márka számára) pedig elemezni tudjuk a közvetlen (pl.: promóciós kód beváltása és offline vásárlás közti kapcsolat) és a közvetett (pl.: offline vásárlást előmozdító közösségi marketingtevékenység) reakciókat, valamint a hosszú távú hatásokat (pl.: a keresési találatok és a közösségi média kiváltotta fokozott interakció a márka és a célfogyasztók között).

#* Gondosan figyelemmel kell kísérnünk kampányunk alakulását, annak közbenső mutatóit, és ha szükséges, akkor a megfelelő helyen és időben közbe kell lépnünk.

#*A kampány végrehajtása során különböző lehetőségek adódnak, amelyeket az eredmények javítása érdekében ki lehet használni. Például ha az egyik csatorna jobban teljesít, akkor érdemes az erőforrások átcsoportosításával az érintett csatornában fokozni és felerősíteni a reakciót.

#*Egy közösségi médiakampány során bármikor felbukkanhatnak negatív megjegyzések és reakciók, amelyekre mindig fel kell készülnünk, és határozott lépések sorozatával kell válaszolnunk.

#*Ahogy a közösség fejlődik és gyarapszik, a dinamikája is folyamatosan változik, ezért moderálásunk e dinamika változásával párhuzamosan kell, hogy alakuljon, hogy a közösség tovább gyarapodjon, és a márkával folytatott interakciója fokozódjon.

#*Először a beruházás költségét kell kiszámolnunk.

#*Majd a hozam értékét kell kiszámolnunk valamilyen modellezés segítségével (pl.: marketingmix-modellezéssel (MMM) = ha a Facebookon a taglétszám a hagyományos médiának, a keresőoptimalizálásnak és a közösségi marketingnek köszönhetően nő, a MMM segítségével megállapítható, hogy a marketing egyes típusai mekkora költségnövekedést idéznek elő az egyes új tagok tekintetében).

#*Végül ki kell számolnunk a ROMI-t, azaz az egységnyi marketingbefektetés által generált bevétel-növekedést, vagy ha az eredményeket teljes egészében szeretnénk látni, akkor a ROI-t kell kiszámolnunk.

#*Kampányunk lebonyolítása után érdemes a sikerekről, a bevált dolgokról egyfajta tudásbázist létrehoznunk, amelyből mások is tanulhatunk, illetve ezzel növelhetjük a jövőbeli kampányok sikerének valószínűségét.

== Tippek ==