„Kutyát választani” változatai közötti eltérés

Innen: Hogyankell.hu

38. sor: 38. sor:
 
* [http://olcsokutya.info/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=39&Itemid=12 Óvakodjunk a kirívó hirdetésektől!]
 
* [http://olcsokutya.info/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=39&Itemid=12 Óvakodjunk a kirívó hirdetésektől!]
 
* [http://cerberoskutyaiskola.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=359&Itemid=108 a Cerberos kutyaiskola szakembereinek tanácsai]
 
* [http://cerberoskutyaiskola.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=359&Itemid=108 a Cerberos kutyaiskola szakembereinek tanácsai]
 +
 +
[Kategória:Állatok]]

A lap 2011. február 22., 09:19-kori változata

Hogyan kell kutyát választani?

Egy kutya akár 8-15 évig is élhet, ennyi időre választunk magunk mellé társat, amikor hazaviszünk egyet. Az alábbiakban a legfontosabb szempontokat foglaltuk össze, amit a döntésnél mindenképpen mérlegelni kell.

Lépések

  1. Megengedhetjük magunknak? Először azt mérlegeljük, hogy biztosan tudjuk-e vállalni a kutyatartással járó kötelezettségeket. A költségeknél az eledel mellett az állatorvosi költségeket és a kutyás felszereléseket is vegyük figyelembe, és számoljunk azzal, hogy naponta akár több órát is foglalkoznunk kell kis kedvencünkkel.
  2. Tenyésztőtől vagy menhelyről? A menhelyi kutyákat egyetlen dolog különbözteti meg a tenyésztőtől származó ebektől: nem ismert az előéletük. Akkor vásároljunk tehát, ha elengedhetetlenül fontos a kutya múltja – például ha tenyészteni akarjuk. Ha viszont csak társat keresünk, érdemes körülnézni a menhelyeken is – az itteni kölyökkutyákat neveléssel még formálhatjuk, a felnőtt kutyák nagy részét pedig alaposan ismerik az önkéntesek, és segítenek a hozzánk illő társ megtalálásában. Ha menhelyről fogadunk örökbe, két kutyán segítünk: azon, amelyiket befogadunk, és amelyik az utcáról a helyére kerülhet.
  3. Felnőtt vagy kölyök? A kölyökkutya nevelése sok vesződséggel jár, hiszen kezdetben egy kisgyerekhez hasonlóan szinte csak eszik, alszik és ürít. Ezután az állandó rágcsálásra és „kamaszkori” kicsapongásokra is fel kell készülni. Egy kutya úgy másfél – két éves kora körül „higgad le”, ezért ha a kölyökkori nehézségeket meg akarjuk takarítani, ilyen korú társat válasszunk. Persze azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kölyökkutya fogékonyabb, jobban alakítható. Bár a kutyák életük végéig képesek tanulni, az emberhez hasonlóan minél idősebbek, annál rigolyásabbak, annál jobban ragaszkodnak bevett szokásaikhoz.
  4. Kicsi vagy nagy testű? A kutya leendő élettere vagy esetleges feladatai eleve meghatározzák a küllemét (a pincsi például alkalmatlan házőrzőnek). Vegyük figyelembe, hogy a nagy testű kutyákat fizikailag nehezebb féken tartani – akár véletlenül is felboríthatnak egy kisgyereket. A kis testű kutyákat testméretük miatt könnyebb kezelni, de sokszor hevesebb vérmérsékletűek, testfelépítésük miatt pedig speciális odafigyelést igényelnek (például nem bírják a lépcsőzést).
  5. Hosszú vagy rövid szőrű? Amennyiben a szabadban tartanánk a kedvencünket, mindenképpen hosszú szőrűt válasszunk, mert a vékonyabb bundával rendelkezőket megviselheti a tél. A hosszú szőrt azonban ápolni is kell! A rövid szőrű kutyákat általában könnyebb tisztán tartani, bár vedléskor ők is jelentős mennyiségű szőrt szórnak szét a lakásban. (Az olyan fajtákat, amelyek nem hullajtják a szőrüket, kutyakozmetikusnak kell rendszeresen megszabadítani az elhalt szálaktól a betegségek elkerülése érdekében.)
  6. Fajtatiszta vagy keverék? A fentiek általában már behatárolják, hogy nagyjából milyen kutyát szeretnénk. A fajtatiszta kutyák genetikai háttere teljesen ismert, így jobban megbecsülhető, milyen méretű és színű lesz egy kölyök felnőttkorában. A túltenyésztett vagy törzskönyv nélkül szaporított kutyák azonban sokszor olyan genetikai betegségeket hordoznak, amelyek a keverékeknél az örökítő anyag nagyobb változatossága miatt nem fordulnak elő. Keverék kutyát ugyan nem lehet tenyészteni vagy kiállításra vinni, de sportversenyen indulhat, és társnak is egyenrangú pedigrés kollégáival. Ha nem ragaszkodunk feltétlenül egy fajtához, inkább a kutya típusát érdemes mérlegelni (lásd: tippek).
  7. Szuka vagy kan? A kan kutyák általában dominánsabbak, agresszívabbak a szukáknál. Ivaréretten rendszeresen megpróbálják kiharcolni a hölgyek kegyeit, és ha néhány kilométeren belül tüzelő szuka van, kevés kerítés jelenthet akadályt számukra. A szukák ugyan ragaszkodóbbak, de tartásuknál a tüzelés okozhat kellemetlenségeket, és ha nem figyelünk eléggé az erényeikre, évente akár két alkalommal 4-8 újabb kölyökkel kell számolnunk. Az ivartalanítással a nemi viselkedéshez kapcsolódó problémák nagy része ugyanakkor kiküszöbölhető (bár az alapvető nemi különbségek – például a dominancia vagy a testméretbeli különbségek – megmaradnak).

Tippek

  • Mielőtt véglegesen döntenénk, mindig ismerkedjünk meg a kutyákkal! Ha még csak tájékozódni szeretnénk, azt legkönnyebben kutyás rendezvényeken tehetjük meg. Ha már a konkrét kutyus kiválasztásán gondolkodunk, menjünk ki többször a menhelyre és sétáltassuk meg a szimpatikus ebeket, vagy rendszeresen látogassuk a tenyésztőt és születésüktől kezdve figyeljük a kölyköket.
  • Sokféle célból tartunk kutyát – ennek megfelelően tulajdonságaik is sokszínűek, amit érdemes figyelembe venni a választásnál. A vadász- és munkakutyákat (illetve keverékeiket) a munka élteti, így sok foglalkozásra és nagy mozgástérre van szükségük. A családi kutyák nagyon erősen kötődnek a gazdáikhoz, ők méretüktől függetlenül csak a család közvetlen közelében érzik jól magukat. Az őrző-védő és harci fajtákat csak biztos kezű, tapasztalt gazdáknak ajánljuk.
  • A kutyákkal kapcsolatban számos sztereotípia él – ilyen például, hogy az alomból a legkövérebb kölyök lesz a legéletrevalóbb, vagy hogy a fekete kutya szerencsétlenséget hoz. Ne hagyatkozzunk ezekre!

Figyelmeztetések

  • Soha ne válasszunk hirtelen felindulásból! Nagyon sok konfliktus forrása lehet, ha felkészületlenül, esetleg a családtagok megkérdezése nélkül viszünk haza egy kölyökkutyát, miközben a döntéssel a kutya egész életére vállaljuk a felelősséget.
  • Ha fajtatiszta kutyát szeretnénk, a törzskönyv mellett feltétlenül kérjük el a kutya (vagy kölyök esetén a szülők) szűrési eredményeit a fajtára jellemző genetikai betegségekről (nagy testű kutyák esetén például a csípőízületi diszpláziáról). Ez többé-kevésbé megmutatja, hogy új kedvencünket mennyire veszélyeztetik az örökletes betegségek.
  • Egy rossz körülmények között tartott kutyát sokszor még nagy tapasztalattal sem lehet megmenteni, egy sérült eb nevelése pedig anyagilag és lelkileg is megterhelő. Ha ezt el akarjuk kerülni, inkább ne hozzunk el kutyát olyan helyről, ahol:
    • nem adják oda az oltási könyvet,
    • nem nézhetjük meg a kutyát saját környezetében,
    • kölyök esetén nem nézhetjük meg a szülőket,
    • nincs lehetőség megismerkedni a kutyával, „azonnal” meg kell venni,
    • 8 hetesnél fiatalabb kölyköket akarnak eladni,
    • ahol „helyhiány” vagy „kiöregedés” miatt adják el a kutyát.
  • A kutyás apróhirdetésekben számos átveréssel találkozhatunk. Ne adjunk pénzt a „különleges színű”, fajtatisztának mondott – de törzskönyv nélküli – kutyákért, a speciális keverékekért, a csak Magyarországon el nem ismert fajtájú ebekért.

Amire szükséged lehet

  • Alapos tájékozottság
  • Óvatosság az átverések elkerüléséhez
  • Higgadtság a „hirtelen felindulásból” történő döntés elkerüléséhez

Források és hivatkozások

[Kategória:Állatok]]

Az oldal szerzői

Hogyankell, JViki