Unózni

A Hogyankell.hu wikiből

[szerkesztés] Hogyan kell Unózni?

Uno.jpg

Az Uno egyszerű szabályokra épülő gyors kártyajáték, amelyet 2-10 fő játszhat. Kisebb, akár óvodás korú gyermekek is gyorsan megtanulják, és 99 éves korig mindenki örömét leli benne. Mivel csak egy pakli Uno kártyára van szükség, utazáskor is könnyen magunkkal vihetjük. Az Uno játékot az alapvető szabályok betartása mellett többféleképpen is játszhatjuk, a lényeg azonban mindig az, hogy minél gyorsabban elfogyjanak a kezünkből a lapok.

[szerkesztés] Lépések

  1. Először döntsük el, hogy ki fog elsőként osztani. Minden játékos húzzon egy lapot az Uno kártyák közül! Akinél a legnagyobb számú kártya van, az lesz az osztó.
  2. Adjuk vissza a kártyákat az osztónak, ő pedig keverje össze a paklit. Ezután osszon minden játékosnak 7-7 lapot.
  3. A maradék lapokat lefordítva helyezzük középre. A legfelső kártyát fordítsuk fel, és tegyük lapjával felfelé az asztalra, hogy mindenki lássa.
  4. Az osztótól balra ülő játékos kezd. Az alábbi lehetőségek közül választhat:
    1. Letesz a kezéből egy lapot: Ha van a kezében olyan lap, amely a felfordított kártya számával, színével vagy szimbólumával egyezik, akkor azt ráteheti a felfordított kártyára. Ha például az elsőként felfordított lap egy piros 7-es volt, akkor erre bármilyen piros lapot vagy bármilyen színű hetest tehet le. Emellett színválasztó kártyát is dobhat (lásd később). Az általános szabály: Színre színt, számra számot!
    2. Húz egy kártyát: Ha a játékosnak nincs eldobható lapja, vagy nem akar abban a körben semmit sem letenni, akkor fel kell húznia egy lapot a lefordított pakli tetejéről. Ha ez a kártya illik a legfelső felfordított laphoz, akkor azonnal eldobhatja – de a kezében tartott többi lap közül ekkor már nem választhat másikat.
  5. A játékot ezután a soron következő játékos folytatja: dob vagy húz egy kártyát. Ekkor már a felfordított lapok közül a legfelső, legutoljára letett kártyához kell igazodni.
  6. Az Uno kártya lapjai között négy színben találhatók 0-9-ig számozott lapok, emellett úgynevezett akciókártyákat is tartalmaz a csomag. Ezekkel a következő szabályok szerint kell játszani:
    1. „Húzz kettőt!”: Ezt a kártyát egy ugyanolyan színű lapra lehet dobni, vagy egy másik „Húzz kettőt!” kártyára. Ha valaki kijátssza, a következő játékos nem dobhat lapot, és két kártyát kell húznia. (Ha a soron következő játékosnál is van „Húzz kettőt!” kártya, akkor ezt kijátszhatja, ekkor a következő játékosnak már négy kártyát kell húznia.) Ugyanez történik, ha ez a kezdőlap. Ezután a játékosok a korábban leírtak szerint folytatják a játékot, a „Húzz kettőt!” kártya színének megfelelő lapot kell dobniuk.
    2. „Fordulj vissza!”: Ezt a kártyát egy ugyanolyan színű lapra lehet dobni, vagy egy másik „Fordulj vissza” kártyára. Ha valaki kijátssza, a játék iránya megfordul: ha a balra ülő játékos következett volna, akkor helyette a jobb oldalon ülőnek kell dobnia. Ha ez a kezdőlap, akkor az osztótól jobbra ülő játékos kezd. Ezután a játékosok a korábban leírtak szerint folytatják a játékot, a „Fordulj vissza” kártya színének megfelelő lapot kell dobniuk.
    3. „Kimaradsz!”: Csak ugyanolyan színű kártyára lehet letenni, vagy egy másik „Kimaradsz!” kártyára. Ha valaki kijátssza, a soron következő játékos semmit sem csinál, az utána következő folytatja a játékot. Ha ilyen kártyát fordítunk fel kezdőlapnak, akkor az osztótól balra ülő első játékos kimarad, és az ő bal oldali szomszédja kezd.
    4. „Színválasztó” kártya: A színválasztó kártyát bármilyen másik lapra le lehet tenni, ezért Jokernek is nevezik. Aki ilyen kártyát játszik ki, meghatározhatja, hogy milyen színnel kell folytatni a játékot. A játékos akár azt a színt is választhatja, amellyel korábban játszottak (tehát ha egy piros 7-es lapra tette le a színválasztó kártyát, választhatja a piros színt is). A színválasztó kártyát akkor is kijátszhatja a játékos, ha van másik eldobható kártya a kezében. Ha a játék kezdetén színválasztó lapot fordítunk fel, akkor az osztótól balra ülő játékos választ színt, a következő játékosnak pedig ilyen színű lapot kell letennie.
    5. „Színválasztó + húzz négyet!” kártya: Ezt a kártyát csak akkor lehet kijátszani, ha a játékosnak nincs olyan eldobható lapja, amelynek a színe megegyezne a felső felfordított lapéval. (Például ha a legfelső lap egy piros 7-es, a játékos csak abban az esetben játszhatja ki a „Színválasztó + húzz négyet!” kártyáját, ha nincs másik piros lapja.). Ennek a kártyának a kijátszásakor a soron következő játékos nem dobhat, hanem négy lapot húz a lefordított pakliból. A játék azzal a színnel folytatódik, amelyet a „Színválasztó + húzz négyet!” kártyát lerakó játékos választ. Ha esetleg ilyen kártyát fordítunk fel kezdőlapnak, keverjük vissza a pakliba és húzzunk újat.
      Megjegyzés: Ha felmerül a gyanú, hogy a játékos szabálytalanul dobta el a „Színválasztó + húzz négyet!” kártyát, akkor fel lehet szólítani arra, hogy mutassa meg a lapjait a kihívónak. Ha valóban volt a korábbi kártyával egyező színű lapja, akkor neki kell plusz négy kártyát húznia. Ha viszont a vád alaptalan volt, akkor a kihívónak 4+2 (összesen 6!) lapot kell húznia.
  7. A fenti szabályokat követve úgy kell játszani, hogy nekünk lehetőség szerint fogyjanak a lapok a kezünkből, míg ellenfeleinknek újabb és újabb kártyát kelljen húznia.
  8. Ha esetleg elfogynak a lefelé fordított lapok, akkor az eldobott kártyákat (az utolsó kivételével) összekeverjük és lefordítjuk, majd ezzel folytatjuk a játékot.
  9. Ha valaki az utolsó előtti lapját rakja le, hangosan az UNO (jelentése: egy) szót kell mondania, mielőtt a soron következő játékos cselekedne. Ha erről elfeledkezik, és ezt a többi játékos észreveszi, akkor 2 lapot kell húznia.
  10. Amikor valaki az utolsó lapját is lerakja, véget ér a játék. Ha esetleg utolsóként egy „Húzz kettőt!” vagy „Színválasztó + húzz négyet!” kártyát játszott ki, akkor a következő játékosnak ezeket még fel kell húznia.
  11. Ezután következik a pontozás. A játékosok összeszámolják, hány pontot érnek a kezükben maradt kártyák.
    • A számos lapok annyi pontot érnek, amennyit a rajtuk lévő szám mutat (0-9 pont)
    • „Húzz kettőt!”, „Fordulj vissza!”, „Kimaradsz!” kártyák: 20-20 pont
    • Színválasztó és „Színválasztó + húzz négyet!” kártyák: 50-50 pont
  12. A pontokat összeadják, és annak az egyenlegéhez írják, aki minden lapját le tudta tenni. A játék addig folytatódik, amíg valaki el nem éri az 500 pontot.
    • Egy másik változatban a pontokat „hibapontként” tartják nyilván, és az nyeri az aznapi játéksorozatot, aki a legkevesebb hibapontot gyűjti.
    • Ez utóbbi esetben meghatározhatunk egy hibahatárt is (pl. 500 pontot), és aki eléri ezt, az nem játszik tovább. A parti addig tart, amíg két játékos marad. Ők egymással vívnak egy párbajt a nyertes címéért.

[szerkesztés] Tippek

  • Két játékos esetén is az általános szabályok szerint kell játszani az Unót. A „Fordulj vissza!” és a „Kimaradsz!” kártyák gyakorlatilag egyenértékűek, mindkét esetben a kártyát kijátszó játékos jön újra. A „Húzz kettőt!” és a „Színválasztó + húzz négyet” kártyáknál a másik játékos húzza a lapokat, majd a kártyákat kijátszó játékos folytatja a játékot.
  • Ha kisebb gyerekkel játszunk, vagy utazás közben Unózunk, ahol nincs lehetőség a játék végén kezünkben maradt lapok értékének nyilvántartására, akkor egyszerűen csak azt számoljuk, hogy kinek hányszor sikerült miden lapot leraknia a kezéből.
  • Az Uno kártyához nagyon hasonló a Solo, de speciális kiadású (például mesefigurás) paklikat is lehet kapni.
  • Vannak, akik az Uno vagy Solo játékot úgy játsszák, hogy az akciókártyákat (vagy bármelyik kártyát) bármikor ki lehet játszani, nem csak a soron következő játékos tehet le lapot. Ha viszont senki más nem cselekszik, a soron következő játékosnak mindenképp dobnia vagy húznia kell egy lapot – és a „Húzz kettőt!”, „Színválasztó + húzz négyet!” kártyáknál is a soron következő játékos a szenvedő alany. Ennél a változatnál nagyon gyorsnak kell lenni!

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • Uno kártya
  • Papír, ceruza, esetleg számológép az eredmények összesítéséhez

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Mint minden játékban, az Unóban is kell lennie vesztes(ek)nek. Azonban az Uno egy gyors és pörgős játék –bánkódás helyett érdemes azonnal elkezdeni a visszavágót.

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

JViki