Metszeni

A Hogyankell.hu wikiből

[szerkesztés] Hogyan kell metszeni?

Metszes.jpg
Metszés nélkül növények elveszítik formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, és hamar felkopaszodnak. További nehézséget jelent, hogy a különböző növényfajokat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni. Az alábbiakban tehát csak általános tanácsokat adhatunk, értékesebb növények vagy egy bizonyos alakra nyírt sövények metszését mindenképpen érdemes szakemberre bízni. Minden fás (metszendő) növény más, de a növekedés, gyümölcshozás és metszés közötti összefüggések általánosságban gyorsan elsajátíthatók. A gyümölcsfák metszése elsősorban attól függ, hogy milyen koronaformát és mennyi gyümölcsöt szeretnénk.

[szerkesztés] Lépések

  1. Először mindig a sérült, beteg, korhadt vagy száraz ágakat kell eltávolítani.
  2. Ezután a befelé növő, egymást keresztező, egymáshoz dörzsölődő ágakat kell tőből kivágni.
  3. A továbbiakat az határozza meg, milyen célt szolgál a növény:
    Ha sövényt akarunk kialakítani:
    1. Feszítsünk ki egy vagy több madzagot, hogy kijelöljük a sövény "falait".
    2. Ügyeljünk arra, hogy a növény ne téglatest alakú legyen, hanem felül egy kicsit keskenyebb, alul pedig szélesebb, ez a forma ugyanis jobban kedvez a növekedésnek.
    3. Alulról felfelé haladva vágjuk le a határvonalon átnyúló ágakat.
    Ha az egyedül álló növény a formájával, leveleivel, ágaival díszít: - elsősorban a formával törődjünk
    1. Távolítsuk el az esztétikailag nem megfelelő helyen növő ágakat.
    2. A metszésnél olyan rügy felett vágjuk le a vesszőt vagy gallyat, amely az általunk kívánt irányba néz.
    3. Az ágak lehajtásával, lekötözésével is befolyásolhatjuk az új vesszők növekedésének irányát. Ezek mindig a függőleges felé növekednek, tehát minél vízszintesebb a tartóág, annál nagyobb szöget zár majd be vele a vessző, viszont a vízszinteshez közeledve csökken a hajtások erőssége is.
    4. A növény magasságát korlátozhatjuk, ha oldalelágazásra vágjuk vissza. Ezáltal a növény inkább terebélyesedik, magassága kevésbé növekszik.
    Ha a virág, gyümölcs a fontos: - a rügyek között válogassunk
    1. Ritkítsuk a fák, bokrok külső felét, hogy a korona belső része is kapjon elegendő fényt. Így szebb lesz a virágzás, egyenletesen érnek be a gyümölcsök. A korona alakítására vonatkozó fenti szabályok itt is helytállók, de inkább a termésképződésre, mit a szép alakra helyezzük a hangsúlyt.
    2. Mivel az erős metszés inkább növekedésre, mint termésképzésre készteti a fát, a termővesszőket kíméljük, és ha elöregednek, inkább ifjítsuk a fát.
    3. A metszésnél azt tartsuk szem előtt, hogy egyenletes legyen a virág- és hajtásrügyek eloszlása.
    4. A koronából kifelé álló rügyre metsszük vissza a gallyakat.
    5. Gondoljunk arra, hogy a vízszinteshez közelebbi helyzetben lévő ágakon általában több a termőrügy, ezért a függőleges ágakat távolítsuk el, vagy a metszéssel próbáljunk vízszintesebb ágakat nevelni.
  4. Ifjítás: A legtöbb növényt ifjítani kell (a díszcserjék idősebb ágai általában elfásodnak, így már nem díszítenek, míg a gyümölcsfák elöregedett ágai nem teremnek). Az ifjítás menete:
    1. Bokrok esetén tőből távolítsuk el az elöregedett ágat.
    2. Fák esetén az elöregedett ágat vágjuk vissza – lehetőség szerint egy fiatalabb koronarészre (gallyra vagy vesszőre), esetleg ággyűrűre.
    3. A visszametszett ágnál meghagyott gallyat vagy vesszőt ebben az évben ne metsszük meg.
    4. A következő évben az erőteljes metszésre a fa fokozott hajtásnövekedéssel válaszol. Sok esetben vízhajtások (hosszú, függőlegesen felfelé törő ágak) képződnek. Ezek közül válogassunk – a feleslegeseket tőből távolítsuk el, amelyekből viszont az új koronarészt akarjuk kialakítani, csak gyengén visszametsszük.
    5. Az új ágakon, vesszőkön általában csak 3-4 év múlva fejlődik számottevő termés. Ezért ha lehet, több lépésben ifjítsunk (2-3 év alatt végezzük el a teljes ifjítást) – ez nem csak a termés miatt előnyös, de a növényt is kevésbé viseli meg.
    6. Ifjítás után mindig trágyázzuk meg a növényt!
  5. A két centiméternél nagyobb átmérőjű sebeket érdemes sebkezelő anyaggal kezelni.
  6. Főleg az erőteljes metszés megviselheti a növényt, ezért segítsünk neki: öntözzük és biztosítsunk neki több tápanyagot.

[szerkesztés] Tippek

  • Általános érvényű szabályok a metszéshez, amelyeket mindig tartsunk szem előtt:
    • Mindig a vesszők végén vagy a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben.
    • Minél erősebben metszünk vissza egy vesszőt, annál erőteljesebben hajt ki:
      • gyenge metszés (a vessző felső 1/3-át távolítjuk el): a vágáshoz közeli néhány rügy kihajt, az alsók alvó állapotba kerülnek. Ez általában a növény szinten tartására jó.
      • középerős metszés (a vessző felét távolítjuk el): szinte minden rügy kihajt, de az ággyűrűhöz közeledve egyre kisebb hajtásokat produkálva. Ezzel lehet magas termőképességen, fiatalon tartani a növényt.
      • erős metszés: (a vessző 2/3-át távolítjuk el): minden megmaradt rügy kihajt, és erőteljes növekedést produkál. Ezzel lehet fiatalítani a növényt.
  • Amennyiben egy ágat véglegesen el akarunk távolítani (pl. ritkításnál), mindig tőből vágjuk ki. Ügyeljünk rá, hogy lehetőleg ne hagyjunk csonkot, mert az beszárad és fertőzések forrása lehet.
  • A megközelítőleg függőleges vesszőket ferdén vágjuk le, különben a vágás felületén összegyűlik a nedvesség, ez pedig betegségekhez, rothadáshoz vezethet.
  • A vágás a rügy felett kezdődjön, és a rüggyel ellentétes oldal felé lejtsen.
  • Minden növénynek megvan az optimális metszési ideje, általánosságban a következőket kövessük:
    • Sövények: A lényeg, az, hogy a sövény mindig megtartsa a kívánt formát, így a nyírás gyakorisága elsősorban a növekedés ütemétől függ. A gyorsan növő fajokat tavasz végén és nyár végén metsszük meg, míg a lassabban nővőket elegendő évente egyszer, nyáron fazonra igazítani.
    • Nyáron virágzó bokrok: A júniusban vagy később virágozó növényeket soroljuk ide. A virágrügyek a friss hajtásokon fejlődnek. Tél végén, még a hajtások növekedése előtt metsszük őket.
    • Tavasszal virágzó bokrok: Ezek kora tavasszal, gyakran a lombfakadás előtt virágoznak, így a virágrügyek az előző évi hajtásokon fejlődnek ki. A tél végén nem szabad őket metszeni! Elvirágzás után távolítsuk el a felesleges hajtásokat.
    • Gyümölcsfák, gyümölcstermő cserjék: Két, eltérő időszakról beszélhetünk:
      • Fás metszés: A fagyok elmúltával, de még rügyfakadás előtt, a vegetációs időszakban végzett metszés. Sajnos ez általában elég rövid időt (maximum egy hónapot) jelent, ezért nem szabad halogatni. A növény szempontjából ez a kedvezőbb, ilyenkor mi is könnyebben átlátjuk a koronát.
      • Zöldmetszés: nyár közepétől végzett metszés. A hajtásnövekedés a következő tavasszal általában kisebb, ami kedvezhet a termésnek, és nyáron a sebek is könnyebben gyógyulnak. Ezért főleg az érzékenyebb fáknál (pl. őszibarack) végzik. Augusztus végéig azonban be kell fejezni, mert a fának fel kell készülnie a téli nyugalmi időszakra.
  • A levágott ágakat nem érdemes kidobni vagy a kert végében elégetni! Ha van vegyes tüzelésű kályhánk, kandallónk, cserépkályhánk, a nyesedékből kiváló gyújtós lehet, vagy akár komposztálhatjuk is az alaposan összeaprított faanyagot.

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Mindig éles, a kezünkbe jól illő eszközöket használjunk. Ezek egyrészt biztonságosabbak, másrészt az életlen szerszám roncsolja a növényt.
  • A vastagabb ágakat három lépésben vágjuk le: először fűrésszel vágjuk be az ág alsó harmadát, majd felülről fűrészeljük le az ágat, végül a megmaradó csonkot fűrészeljük le minél közelebb az elágazáshoz (a régi mondás szerint addig nem jó, amíg rá lehet akasztani a kalapot). Így megelőzhetjük az ág lehasadását, ami nagy sebfelülettel jár.
  • Nem csak azt az ágat tilos lefűrészelni, amelyiken állunk, hanem azt is, ami közvetlenül a fejünk felett van!
  • Metszeni csak akkor szabad, ha a hőmérséklet nem csökken -5°C alá, különben a seben keresztül a fa fagykárt szenved. A csonthéjasok (például a barack) érzékenyebb a fagykárra, ezeket mindig csak fagymentes időben metsszük.
  • Számos növény speciális metszési módot igényel, ezért például a szőlő vagy a rózsa metszése előtt nézz utána alaposan a fajspecifikus szabályoknak.
  • Fontos, hogy a balkezesek balkezes metszőollót használjanak. Ha nincs, akkor célszerűbb jobb kézzel megtanulniuk a metszést.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • Metszőolló (rávágó, de még inkább mellévágó)
  • Ágvágó olló (kétkezes)
  • Fűrész (rókafarkú vagy keretes)
  • Létra
  • Kesztyű

[szerkesztés] Kapcsolódó videók

[szerkesztés] A szőlő és a gyümölcsfák metszése

[szerkesztés] Források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Ba, Hogyankell, JViki