Idézni

A Hogyankell.hu wikiből

BŐVÍTENDŐ CIKK

Ezt a cikket bővíteni kellene annak érdekében, hogy megfeleljen a Hogyankell.hu tartalmi, formai és minőségi irányelveinek!

[szerkesztés] Hogyan kell idézni?

Ha nem jelöljük vagy nem megfelelően jelöljük meg, hogy például egy dolgozatunkba más művéből idéztünk, vagy nem volt jogunk arra, hogy valamit a szerző engedélye nélkül felhasználjunk, akkor lényegében lopást követünk el, ezt nevezik plágiumnak. Az alábbiakban megnézzük, mire kell figyelni az idézésekkor mind helyesírási, mind jogszabályi szempontból. Ne feledd: az idézés nemcsak egy offline könyvben (dolgozatban,szórólapon, újságban stb.) de egy on-line felületen (weblap, fórum stb.) is csak szabályszerűen lehetséges!

[szerkesztés] Lépések

[szerkesztés] Jogi szempontból

  1. A szabad felhasználású művekből a szerző engedélye nélkül is idézhetünk, azonban ennek is megvannak a maguk szabályai. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb törvényi rendelkezések az alábbiak:
    • "1999. évi LXXVI. törvény 33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően."
    • "(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra."
    • "34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti."
    • "(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja."
  2. Az idézetek két fajtáját különböztetjük meg:
    • szószerinti idézés,
    • tartalmi idézés (parafrázis).

[szerkesztés] Helyesírási szempontból

  1. Idézéskor idézőjelek („ ”) közé tesszük az idézet szöveget. Fontos, hogy az első idézőjel alul, a második felül helyezkedik el.
  2. Ha idéző mondatot használunk, az állhat az idézet előtt vagy után, de közbeékelt is lehet, valamint az idézet is beékelődhet az idéző mondatba. Ilyen esetekben az alábbi szabályokat kell alkalmazni:
    • Ha az idéző mondat az idézet előtt áll, akkor kettőspontot teszünk utána, pl.: És ekkor Éva a következőket mondta neki: „Tudja, hogy igazat mondok, de hajlandó bocsánatot kérni.”
    • Ha az idéző mondat az idézet mögött áll, gondolatjelet teszünk közéjük. Pl.: „Bízunk benne, hogy a jövő évben megerősítjük piaci pozíciónkat” - mondta a vállalat vezetője.
    • Ha az idézetbe beleékelődik az idéző mondat, akkor előtte és utána is gondolatjelet használunk. Fontos, hogy az idéző jeleket csak az idézet elejére és végére tesszük ki. Pl.: „Jelenleg még nincsenek pontos adataink a vihar várható erősségére vonatkozóan - mondta a meteorológus. - Ugyanakkor folyamatosan végezzük a méréseket, és amint pontosabbat tudunk, megosztjuk azt a nyilvánossággal.”
    • A fülembe cseng, amit Goethe mondott: „Amíg az ember törekszik valamire, hibázik is.”, és hiszem, hogy így van.
  3. Ha szó szerint idézünk, ugyanakkor ezt szervesen beleszőjük a mondandónkba, nem kell gondolatjelet és kettőspontot használni. Emellett arra is figyeljünk oda, hogy ilyen esetekben az idézet mindig kisbetűvel kezdődik, kivéve, ha tulajdonnév. Arany János végső elkeseredésében úgy éli meg, hogy verse csupán egy kísértet, mely „jár még föl a halál után", s talán magára is érti ezt...
  4. Az idézeten belüli idézetet lúdlábak közé tesszük (» «). Pl.: „És nem tanítja ki-ki az ő felebarátját és ki-ki az ő atyafiát, mondván: »Ismerd meg az Urat!«, mert mindnyájan megismernek engem a kicsinytől nagyig.”
  5. Ha verset idézünk, a sorok közé perjelet (/) teszünk.

[szerkesztés] Tippek

  • Ha például szakdolgozatot írunk, mindig kérdezzünk rá a konzulensünknél is, hogy van-e valamilyen különleges elvárás az idézéssel kapcsolatban.
  • Ha újságcikkben idézünk, és az idézet nem egyértelmű, nyugodtan fel lehet hívni a szerzőt, vajon hogyan gondolta.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • A jogszabályok ismerete.
  • Az idézés helyesírási szabályainak betartása.
  • Ha szerzőtől kapsz felszólítást, hogy megsértetted a jogait, azonnal fordulj szerzői ügyekben jártas jogászhoz. Mielőbb meg kell tudnod érteni. tényleg jogsértést követtél-e el az idézéssel, vagy a szerző esett túlzásba.
  • Megfelelő kommunikációs készség vagy tanácsadó szükséges, ha plágium vitába keveredtél.

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Ne feledd, lopni nem szép dolog! Ezért szükséges a forrásmegjelölés, a szerző pontos adatainak feltüntetése.
  • A szerzőknek kétféle joguk van: személyhez fűződő és vagyoni jogaik. Lehetséges, hogy ez utóbbiakat átruházták másra, de a személyes jogok átruházása semmis. Tehát ha idézel, mindig fel a KELL tüntetned a szerző nevét (ez az ő személyes joga!). A szerzői álnév is megengedett.
  • A szerzői jogi idézés nem azonos a jogi eljárásokban nevezett idézéssel (amikor valakit valamilyen eljárásba beidéznek, meghívnak egy idézéssel, ami a hatóság vagy a bíróság behívó levele.) Ez a cikk csak és kizárólag a szerzői tartalom idézésekről szól.

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

DrnemethLAW.hu, Kiscsillag