Nyugdijbiztositas-szamologep.png
NYUGDÍJKALKULÁTOR
Számold ki, mennyi nyugdíjra számíthatsz, és mekkora megtakarításra van még szükséged hozzá! Háromszor jobban jársz, ha nyugdíjbiztosítást kötsz: 20% adójóváírás jár befizetéseid után, most 30% kedvezményt kapsz és akár egy iPad mini 2 is a tiéd lehet!

Hivatkozni a szakdolgozatban

A Hogyankell.hu wikiből

[szerkesztés] Hogyan kell hivatkozni a szakdolgozatban?

Diploma.jpg

Egy főiskolás, egyetemista számára a tanulmányai során a végső és legfontosabb állomást a szakdolgozatának megírása jelenti. Egyben egy kihívás és egy felelősség súlya is hárul a nebulóra, akinek az évek alatt elsajátított szaktudását kell beleillesztenie a diplomadolgozatába. Nem könnyű feladat egy tudományosan megalapozott, és még kutatómunkát is tartalmazó sokoldalas értekezést megírni, ami során a témánk kötelezettségeinek teszünk eleget. A szakdolgozatnak különböző részegységekből kell állnia, aminek fontos része az írás során, hogy a hivatkozások helyesen legyenek megjelölve. Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkozni kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat. Többféle hivatkozást is használhatunk a dolgozatunkban: a szövegben való szó szerinti, tartalmi, vagy statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása. Ezen kívül a felhasznált irodalomra is hivatkozunk, ami során meg kell jelölnünk az irodalom pontos tartalmi helyét. Legtöbbször a lábjegyzetben találkozhatunk hivatkozással. Itt olvashatod, hogyan kell szakdolgozatot írni:[1]. Most lássuk, hogyan kell helyesen a szakdolgozatban hivatkozni!

[szerkesztés] Lépések

  1. Nem mindegy, hogy mire és milyen formában hivatkozunk: a dolgozat írása közben számtalan alkalommal szükséges lesz a hivatkozás- és forrásmegjelölést alkalmaznunk.
  2. Jellemzően a dolgozat írása során adott szövegrészekre kell majd hivatkoznunk (ez lehet akár egy könyv, akár egy folyóirat).
  3. A szakdolgozatban különféle hivatkozásokat használhatunk, ezek a következők: szó szerinti idézés, tartalmi idézés, statisztikai adatok, táblázatok és diagramok hivatkozása.
  4. A felsőoktatásban jelenleg kettő fajta elfogadott hivatkozási forma létezik: a lábjegyzet (kontinentális európai) vagy a szövegrész utáni zárójeles (az angolszász szövegközi) hivatkozási forma.

[szerkesztés] A hivatkozás fajtái

  1. Szó szerinti hivatkozás: a hivatkozott szöveget idézőjelben kell feltüntetnünk az alábbi formában: a zárójelben szerepel a szerző vezetékneve, a megjelenés évszáma, vessző, majd az idézet oldalszáma, amit ponttal zárjunk le. Pl.: „Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban” (Schot, 2000, 15 p.)
  2. Tartalmi hivatkozás: ilyenkor egy szerző gondolatait, megállapításait nem szó szerint használjuk, hanem saját szavainkkal dolgozzuk át, ám a forrás feltüntetése itt is szükséges, mivel nem saját gondolatainkat tartalmazza. A hivatkozásnál a zárójelben nem kell kiírni az oldalszámot. Pl.: Hogyan hivatkozzunk a szakdolgozatban (Schot 2000).
  3. Statisztikai adatok, táblázatok, diagramok hivatkozása: a statisztikai adatok közlésekor fontos minden számszerű adatot hivatkozással ellátnunk, hogy ellenőrizhető legyen. Pl.: Magyarország népessége 10,7 millió (KSH 1999, 12.)

[szerkesztés] A lábjegyzet (kontinentális európai hivatkozási forma)

  1. Egy szövegrészletet jelöl, amit az adott szövegoldalon használt hivatkozással helyezünk el a lap alján.
  2. A lábjegyzet tartalma lehet kiegészítő háttér információ, a szerző megjegyzése, illetve állításra vagy idézetre vonatkozó pontos hivatkozás - célja, hogy ne szakítsa meg a folyamatos gondolatmenetet az extra információval. Ezt a formátumot szokták a legtöbbször alkalmazni.
  3. Jelölése: csillag (*) vagy felső indexben elhelyezett szövegrész végén egy számjegy (1).
  4. A lábjegyzet beszúrása:
    • Lj.jpg
      A 97-2003 közötti kiadású Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban találjuk a beszúrás, majd a hivatkozás résznél.
    • A 2003 utáni Microsoft Office Wordben a szövegszerkesztő sávban már külön hivatkozás rubrika áll a rendelkezésünkre.
    • A kurzort tegyük a hivatkozni kívánt szövegrész végére, hogy ott villogjon.
    • Lábjegyzet.GIF
      Nyissuk le a hivatkozás rubrikát és kattintsunk a lábjegyzet beszúrására.
    • Írjuk be a szöveget.

[szerkesztés] A kontinentális európai (lábjegyzetelt) hivatkozásnál az alábbi meghatározások szerint hivatkozzunk

  1. Könyvből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: Szerző(k): a könyv címe. Kiadási hely, kiadó neve, éve. oldalszám(ok) ahol található a szöveg. pl.: Bános Tibor: A pesti kabaré 100 éve. Budapest, Vince Kiadó, 2008. 9.p
  2. Folyóiratból vagy egy könyv egyik fejezetéből származó idézet és hivatkozása lábjegyzetben: szerző(k): cím. In: Újság címe. Év. szám. oldal(ak). pl.: Kende Péter: A nemzeti törésvonal. In: Századvég. 1990. 2.sz. 229-235. p.
  3. World Wide Web-ről származó információk lábjegyzetben: a honlap neve, zárójelben a megnézés évszáma, majd a pontos link beillesztése, pl. WTO (2012) http:/www.world-tourism.org

[szerkesztés] A szövegrész utáni zárójeles hivatkozás (az angolszász szövegközi) forma

  1. Az angolszász hivatkozásnál a szöveg végén zárójelben a szerző vezetéknevét, a könyv évszámát és az idézett oldalt(oldalakat) írjuk ki, részletesen majd csak az irodalomjegyzékben tüntessük fel a későbbiekben. Pl.: „idézett szöveg”(Szabó, 2013:125).
  2. Az összes szövegrésznél adjuk meg az oldalszámot. Pl.: (Mccarty, 2013:15).
  3. Amennyiben több szerző írta a könyvet, a társszerzőt(társszerzőket) „&” jellel jelöljük. Pl.: (Funk & Demme, 2012).
  4. Ha kettő szerző írta a könyvet, kötőjeles elválasztással jelöljük a nevüket, pl. (Hoffmann-Riem, 2013).
  5. Abban az esetben, ha kettőnél is több szerző van, csak az elsőt nevezzük meg, a többit a latin „et al” (és mások) rövidítésével jelöljük. Pl.: (Neff et al., 1999).
  6. Hogyha az eredeti könyvben is szerepel idézetként az általunk átvett gondolat, így jelöljük: (Bakery idézi Barnyt, 1999:20-21).
  7. Amikor a szerzeménynek létezik korábbi vagy újra kiadott publikációja is, akkor a legelső kiadás évszámát jelöljük szögletes vagy kapcsos zárójelben (kimondottan, ha az időeltolódás jelentős). Pl.:(Habermas, {1961}1999).

[szerkesztés] A hivatkozás fontos elemei

  1. A hivatkozással a főszöveg gondolatmenetéhez kapcsolódó, kiegészítő információkkal szolgálhatunk: hivatkozások, utalások, rövidebb segédtételek, segédbizonyítások, gondolatok.
  2. Csak egyféle hivatkozást használjunk a szakdolgozatban végig: lábjegyzet vagy szövegrész utáni zárójeles hivatkozás.
  3. Amennyiben a szakdolgozatíró más szerzők megállapításaira (gondolataira, mondataira, bekezdéseire, adataira) támaszkodik, hivatkoznunk kell a szerzőre - abban az esetbe is, ha nem szó szerint veszi át a gondolatokat.
  4. Amikor nem saját háttértudásunkat, gondolatainkat vagy tényeket írunk, csak saját szavakkal közöljük le, abban az esetben is jelölnünk kell, hogy milyen forrásból dolgoztunk - ezt minden résznél tegyük meg.
  5. Inkább legyen sok hivatkozás a dolgozatban, minthogy valamit saját gondolatként tüntessünk fel, és így plágiumvétséget kövessünk el.
  6. Mindig figyeljünk oda a vesszőkre, pontokra, ne legyen elírási vagy helyesírási hiba, többször nézzük át.
  7. Ne írjunk bizonytalan adatokat, évszámokat, neveket, címeket sehova.
  8. Lábjegyzetnél 10-es méretet használjunk, zárójeles hivatkozásnál a szöveg méretével egyezőt használjunk.

[szerkesztés] Mi számít plágiumnak?

  1. Plágiumnak minősül, ha más szerző gondolatát, állítását vagy annak megfogalmazását használjuk szó szerint vagy átdolgozva a forrás feltüntetése vagy idézőjel és forrás megjelölése nélkül - így saját gondolatként tüntetnénk fel.
  2. Ha szó szerinti veszünk át más forrásból gondolatot, azt csak idézetként lehetséges, és erre is hivatkoznunk kell. Így a szó szerinti átvétel más forrásból csak idézetként lehetséges, de természetesen ezt is fel kell tüntetnünk.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • Konzulens
  • Helyesírási szótár
  • Korrektúrázó segéd (egy jó helyesírású személy vagy egy újságíró/szerkesztő)

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Lásd: A hivatkozás fontos elemei

[szerkesztés] Kapcsolódó videók


[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

BoglarkaS, Mező




betöltés...