A honlapszövegek helyesírását javítani

A Hogyankell.hu wikiből

[szerkesztés] Hogyan kell a honlapok szövegét helyesírásilag javítani?

http://www.freedigitalphotos.net/images/Computing_g368-Businessman_In_Tension_p89760.html
Egy felmérés szerint (NRC, 2012) a hazai internetes társadalom 88 százaléka számára fontos a helyesírás, olyannyira, hogy minden harmadik internetezővel előfordult már, hogy abbahagyta egy cikk olvasását, ha zavaró hibákba botlott, sőt ötödükkel már az is megesett, hogy elpártolt egy olyan oldaltól, amelyen rendszeresek voltak az ilyen jellegű hibák. Az olvasók szerint ezek az író nemtörődömségét jelzik, sőt a megkérdezettek háromnegyedének szemében a szöveg hitelességét is rontja, ha sok elütést, helyesírási bakit tartalmaz. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen módszerekkel javítható a honlapok szövegének helyesírása, és mi az, amit kerülnünk kell.

[szerkesztés] Lépések

[szerkesztés] Mit tegyünk meg, hogy jobb legyen a honlap helyesírása?

  1. Szánjunk időt a szövegekre. Legyünk helyesírásban is jobbak versenytársainknál! Kaptuk már azon magunkat, hogy a webdizájnerrel vitatkozunk, hogy egy vonal 2 pixellel lejjebb kerüljön? Esetleg órákig válogatunk a feltöltendő képek között, hogy az ügyfélszolgálatost illusztráló hölgy minél szebben mosolyogjon? Ha igen, akkor az erre áldozott energia 20%-át inkább fordítsuk arra, hogy a szövegezés is hasonló igényességet tükrözzön…
  2. Kérjünk fel egy korrektort! A korrektor az, aki tüzetesen szemügyre veszi, „megolvassa” a szöveget, mielőtt a nyilvánosság elé kerül, körültekintő munkája nélkülözhetetlen: kijavítja az egyszerű elütéseket, a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat, a döccenős mondatokat, a stilisztikai bakikat, az elcsépelt, közhelyes, slampos szavakat találóbbakra, egyedibbekre, elegánsabbakra cseréli, de nem ódzkodik egyeztetni az alanyt az állítmánnyal, ha kell, és ötleteket ad, hogyan tehetjük olvasóbarátabbá a szöveget stb.
  3. Nyissuk ki A magyar helyesírás szabályait vagy az Osiris Kiadó akadémiai szabályzaton alapuló Helyesírás c. kötetét! Az Általános tudnivalók c. részt figyelmesen átolvasva máris sokkal-sokkal jobb lehet a helyesírásunk, mint az átlagé.
  4. Ha valamiben nagyon nem vagyunk biztosak, és épp nincs korrektor a „kezünk ügyében”, több olyan helyesírással foglalkozó honlapot is találunk, ahol rákereshetünk a kérdéses kifejezésre, szabályra. Például: Magyar helyesírás, e-nyelv.hu, korrektor.blog.hu.
  5. Ha végképp nem tudunk valamit, igénybe vehetjük az e-nyelv.hu ingyenes tanácsadását is, a szakértők akár egy napon belül is megválaszolják a kérdésünket. Ez az ingyenes szolgáltatás azonban korlátozott, és jellegéből fakadóan természetesen nem terjedhet ki minden helyesírási problémára.

[szerkesztés] Mit ne tegyünk?

  1. Felejtsd el a Google-t! Sokan vannak úgy, hogy két írásmód között úgy döntenek, hogy mindkettőt külön-külön beütik a Google keresőjébe, és amelyik több találatot ad ki, azt tekintik helyesnek. Van, hogy bejön, de van, hogy nem! Magunk is meggyőződhetünk róla, hogy téves eredményre jutunk, ha például beírjuk a következőket: „erdei gyümölcstea”, „erdei gyümölcs tea”, „erdeigyümölcs-tea” vagy „erdeigyümölcs tea”. (Segítek, a helyes írásmód az erdeigyümölcs-tea.)
  2. Ne hagyatkozz csupán a szövegszerkesztőd helyesírás-ellenőrzőjére! Bár a Microsoft Word (vagy egyéb szövegszerkesztő) helyesírás-ellenőrző szolgáltatása bizonyos nyelvhelyességi hibákat felfed, és hasznos lehet az egyszerű elütések feltárásában, mégis sok hiba felett átsiklik (máskor bosszantóan és félrevezetően okoskodik!).
  3. Felejtsd el, hogy majd az egyik ismerősödet megkéred, hogy segítsen! Azért, mert valaki középsuliban ötös volt nyelvtanból, még nem jelenti azt, hogy egy magára valamit is adó cég honlapját neki kellene átnéznie. Lehet, hogy egy-két dolgot kiszúr, de jobb az ilyet (is) szakira, korrektorra bízni.
  4. Ne legyünk túl magabiztosak! Sokan meg vannak győződve arról, hogy bizonyos szavakat úgy kell írni, ahogy ők tudják, és még csak arra sem veszik a fáradságot, hogy utánanézzenek. Ha valaki felhívja a figyelmünket valamire, hogy szerinte az úgy nem helyes, inkább ellenőrizzük, amit mondott.
  5. Ne legyintsünk egy helyesen írt szóra, mondván, „az így furán néz ki”! Van bizony olyan is, hogy egy kifejezés nem úgy néz ki helyesen írva, mint amihez „hozzá vagyunk szokva”, de a helyesírás nem divat és nem megszokás kérdése. Nem az íráskép esztétikája számít, hanem a helyesírási szabály következetes alkalmazása. A magyar tantárgyból tett érettségi például magyarérettségi, ami nem keverendő össze a magyar érettségivel, ami Magyarországon, magyarországi rendszer szerint tett érettségit jelent.

[szerkesztés] Tippek

  • Ha korrektor segítségét kérjük, a díjszabást karakterben adják meg. Az árat befolyásolja a szöveg műfaja, nehézsége, illetve a határidő. Az árak kölcsönös megegyezésen alapulnak, de általában nettó 0,3 Ft/karaktertől elérhető már ez a szolgáltatás.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • korrektor
  • A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó, 1985)
  • Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila: Helyesírás (Osiris Kiadó, 2006)

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Ne legyenek illúzióink, a kritikus olvasók a honlap szövegét magával a céggel azonosítják! Azt gondolják, hogy maguk a cégvezetők fogalmaznak, írnak így...

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Kiscsillag